Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 4. szám - Sturm László: A sárosi nemesi társaság utolsó virágkora (2. befejező rész)

majd hazafias verseket szavalnak,50 máskor a nevelő maga ír darabot tanít­ványai számára.31 Az újság is gyakran tudósít - szinte mindig jótékony célú - műkedvelő színielőadásokról, ám az előadott darabokra ritkán tér ki (de pél­dául az 1878. évi 32. szám megemlíti: két Kisfaludy-vígjátékot adtak elő). A színielőadásokon kívül koncertek, szavalatok és felolvasások is gyakran voltak, és az Eperjesi Lapok hírt adott például egy bűvész háromnapos ven­dégszerepléséről is.33 A hivatásos és alkalmi, műkedvelői társulatok könnyed hangvételű előadásaival szemben a Széchenyi-kör igyekezett komolyabb és értékes színpadi és zenedarabokról gondoskodni. Nevezetes társasági események voltak a különböző emlékünnepségek, em­lékmű- és épületavatások. Az előbbieket legtöbbször a Kollégium és a Széchenyi-kör szervezte. A fönt már említetteken kívül sokakat megmozgató rendezvényekről elsősorban Berzeviczy számol be. Ilyenek voltak a héthárs- vörösalmai ütközet emlékművének fölállítása 1859-ben, ugyanebben az évben a Kazinczy-emlékünnepély, a Forinyák- majd a Széchenyi-gyászünnepély, a Kollégium kétszázéves fennállásának és a második emelet alapkőletételének ünnepsége 1867-ben.33 Később jelentős esemény volt az új színház megnyi­tása, vagy a bártfai dóm tűzvész utáni újraszentelése, amelyről az Eperjesi Lapok tudósított 1899. évi 22. számában. Speciális alkalmak voltak a korteskedéssel összekötött választások és a beik­tatások alkalmával adott fényes ebédek. Nemcsak a politikai részvétel volt kimondottan a férfiak számára fenntart­va, hanem a vadászat is. A visszaemlékezések számos vadászkalandról tudósíta­nak,34 de néha még az Eperjesi Lapok is hírt ad róluk (például az 1878. 7. szám: „Id. Péchy Antal úr f. hó 6. és 7-én vadkan vadászatra rándult ki. Az első nap 2 db., a második napon pedig 7 darab ejtetett el. Maga a fcldesúr 3 darabot lőtt”). Bánó Iván visszaemlékezései kimondottan a vadászkalandokat állítják a középpontba.5’ Nyaranta a fürdőélet biztosított alkalmat a társaság egy részének összegyű­lésére. Különösen a nők töltöttek szívesen évente néhány hetet a fürdőkben. A megye nemessége körében Bártfafürdő és a szomszédos Lublófürdő volt a legnépszerűbb. Az országos hírű Bártfafürdőn a távolabbi rokonsággal és országos előkelőségekkel is találkozni lehetett. A süketnéma Szinyei Merse László írja festőnek készülő unokaöccsének: „Ninon und Edmund sind vorgestern nach Bartfeld Bad abgereist auf 4 Wochen, in Bartfeld wird und ist schon sehr lebhaft und stark besucht sein; Degenfeld mit 20 Gefolge samt fürst Odescalchi, und Tisza Kálmán, gf. Andrássy Manó und Gyula, Károlyi Ede samt Familie”.36 Bártfafürdő jelentőségét jól érzékelteti Berzeviczy: „Bártfa tulajdonképpen Sáros megye közönségének hivatalos nyaralóhelye, ahol hajdan a nyári közgyűlést is tartották nagt? vígságok között; a Tapoly- és Szekcsővidéki főnemesi és nemesi családoknak majdnem mindegyike szép nyaralót építtetett ott magának régebben, gr. Dessewffy József innen írta emlékezetes bártfai levelét Döbrentey Gáborhoz; a fürdői élet élénkségének és előkelőségének emeléséhez hozzájárult régente a Fáraó-bank, meg azok a len­gyel nagyurak is, akik a galíciai fürdőhelyek újabb fellendülése előtt előszere­tettel keresték föl Bártfát. Még a mi időnkben is szépen volt képviselve ott a 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom