Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Fekete J. József: "A meg nem értett álom felbontatlan levél"
„az ordenáré-női-erőszakosság” szimbóluma, az olvasónak pedig elmagyarázza, miért is álmodik ezzel a hüllővel Célia: „előagyunk legbelsőbb rendszere hüllőagy, ami túlélte a civilizációt. Gondold el: ott ül, és tocsog valamennyiünkben a Ronda Hüllő. »Emlékszünk« arra, amit már akkor is tudtunk, illetve tudott a fenevad: fenntartani magunkat, területet védeni, szaporítani, színlelni, lesni, tanulmányozni az áldozatunkat titokban, akiket elnyelni akarunk egy alkalmatos percben, lakást választani, küzdeni, erőt fitogtatni, bevonulni győzelmi mámorral, kijelölni az ürülék lerakási helyét, élelmet keresni, vándorolni, csoportot alkotni, abban föl-alá rendelődni, vagyis a legprimitívebb ügyleteinket azóta tudjuk.” Ám a Ronda Hüllő fölött ott a Limbikus Bokor és az Új Zöld Ráció, s mindegyik más szerkezetiá, más kémiájú, más időérzékű és más intelligenciájú, a köztük működő viszonyok nyomán, az álmok révén pedig bonyolódnak és egyszerűsödnek a dolgok az ember tudattalanjában és tudatában, akárcsak Célia életében, ahol az álmok teremtik meg újra az egyensúlyt. Izgalmas könyv, a szerelemvesztett nő helyzetének szépirodalmi feldolgozása, amit Mohás Lívia nyelvi leleményei tesznek közvetlenné az élmény fikcióba transzponálása nyomán, és azok az esszé- és esszékezdemény-szerű oldalak, amelyek lenyűgöző ismeretekkel és előadással teljesítik ki az olvasó élményét. Olvasása után mintha többet és színesebben, kavalkádosabban álmodnék. (Es ez nem metafora.) Megmagyarázni még aligha tudnám ezeket az álmokat, de az álmok felbontatlan leveleinek is örülök. 1 A szerzőről: Regény- és esszéíró, gyakorló bölcsész-pszichológus, ismeretterjesztő pszichológiai szakíró. Műveinek egyedi jellege az alkalmazott írói megközelítésben, stílusban rejlik, amely a széppróza esetében asszociatív, az ismeretterjesztő könyvek esetében közérthető, szórakoztató. Tanári oklevelet a Testnevelési Főiskolán szerzett, pszichológusi oklevelet pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Tanított általános iskolában és gimnáziumban, dolgozott a Tankönyvkiadó Vállalatnál, a Művelődésügyi Minisztériumban, az MTA Pedagógiai Csoportban és a Pedagógiai Intézetben. Jelenleg szabad szellemi foglalkozású író-pszichológus. Tagja a Magyar írószövetségnek, a Magyar írók Egyesületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetsége írói Tagozatának, a C. G. Jung Komplexpszichoterápiás Egyesületnek, a Magyar Pszichológiai Társaságnak, a Magyar Pszichológus Kamarának. Elismerései: József Attika-díj (2002), Az év könyve-díj (A táncos, a politikus, a nő, 1998), Magyar Köztársaság Érdemrendje (1998), Szobotka-díj (1994). : Családregényei: Az oroszlános kert (1981), Zubog, zubog n hó (1983), Rókavadászat (1985), Imre és Irén (1987), Jessze fája (2003); asszociációs regényei: Álmodj, krokodil! (1990), Theodora (1995), Jusztinianusz (2000); esszékötetei: lró olvasónapló (1995), A táncos, a politikus, a nő (1998), A váltakozó idő (2000), Alom- könyv (2005); ifjúsági regénye: Kölykök a júdásfa alatt (1988); pszichológiai ismeretterjesztő művei: Mit tudsz önmagádról( (1975), Találkozás önmagunkkal (1979), Ki tudja, mi a siker! (1986), Kamasznapló (2001); pedagógiai tárgyai könyvei: Peremvárosi diákok (1971), Gimnazisták énképe önjellemzéseikben (1978). ! Bár a szerző példával bizonyítja, hogy- egyes primitív (a jelenlegi európai civilizáció szempontjából annak tekintett) társadalmakban az álom elmondásának közösségi - szellemi funkciója is van. 4 A könyvnek a gyógyító álmokkal, vágyás az önépítéssel foglalkozó fejezetében tudjuk meg, hogy’ Detlef Linke szerint „Az emberi agy’ a világ uralhatóságának szimbóluma. A gömbformájú archetípus”. Vágyás a gömbszerűen megélt világ uralható világ, élhető világ, végső soron a harmonikusan megélt világ, vagyis több mint metafora. 42