Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Fekete J. József: "A meg nem értett álom felbontatlan levél"
2 FEKETE |. JÓZSEF „A meg nem értett álom felbontatlan levél" MOHÁS LÍVIA: ÁLOMKÖNYV, ARGUMENTUM KIADÓ, BUDAPEST, 2005. Új-régi művel jelentkezett Mohás Lívia1 író-pszichológus és pszichológus-író, amelyben a szakma és a hivatás mindkét párosításának megfelel: előbb íróként végez pszichológiai vizsgálatot, majd pszichológusként ír, de könyvében esszéírói adottságát és pedagógusi, tudomány-népszerűsítő tehetségét is kamatoztatja. Ezek a kvalitásai teszik könyvről könyvre2 haladva egyre népszerűbbé a rendkívül asszociatív és olvasmányos, élvezetes stílussal fogalmazó, gazdag ismeret-, élmény- és életanyaggal rendelkező alkotót. Az Alomkönyv borítója, ha az apró részletekre nem figyelünk, és a könyv címét kivéve, pontosan olyan, mint Mohás Lívia 2003-as regényének, a Jessze fdjá-nak a borítója volt. Ha mással nem, ezzel jelezte a kiadó a folytonosságot, talán egy elindított sorozatot is. Csakhogy a kísérteties hasonlóság megtévesztette a buzgó kritikust, aki a 2005-ös Ünnepi Könyvét után alig egy-két hétre az egyik színes hetilapban a könyvhét újdonságaként harangozta be a két évvel korábban megjelent Jessze fáját, noha zz Alomkönyv volt az újdonság. Ki tudja, mi minden játszott még közre ebben a sajtótörténeti értékű bakiban, talán a mostani kötet copyrightja, amely két évszámot tartalmaz: 1990-et és 2005-öt, vagyis megismételt kiadást jelez. Csakhogy tizenöt évvel korábban és 2005- ben sem a Jessze fája, hanem a mostani kötetben is olvasható Álmodj, krokodil! kisregény jelent meg. A mostani, az álmoknak szentelt könyv többrétegű. Az író-pszichológus szerző az első részben egy „szerelmi veszteség és bánat idején íródott” kisregényét közli, ez volt a másfél évtizeddel ezelőtt megjelent könyv, amihez hozzákapcsolja a szerelmi veszteség idején vezetett Alomnaplóját, amely a fikcio- nált szépírói történettel szemben elemző munka, és értelmezi az előző alkotás létrejöttét. Ritka alkalom, hogy az író ilyen közvetlen betekintést tesz lehetővé műhelyébe. Nem a regény születésének naplóját adja közre, amire akad számos példa, hanem azokat az impulzusokat, azokat a legintimebb mozzanatokat - hiszen az álom valóban egyedi és bensőséges élmény, másokkal való megosztása nem egyszerű és nem problémamentes feladat2 - veszi számba, amelyek kiindulópontként szolgáltak a szépirodalmi alkotás létrehozásában. Kivételes lehetőség olvasóként ilyen lezseren mozogni egy alkotói műhelyben. A második rész a pszichológus-író, és nem utolsó sorban a jeles esszéíró munkája, az írások zömmel azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy mi is az álom, isteni üzenet, gyógyító erő, elfojtott vágyaink beteljesülése, kreatív inspiráció, a látóidegek kisülése, amelynek képeit éber tudatunk rakja szekvenciális sor39
