Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Zalán Tibor: Nagyherceg - zenés mesejáték két részben
NAGYHERCEG Miért szöktél meg, rossz volt az intézetben? KÉKFESTŐ Nem. PERCEGŐ ÁRNYALAK Akkor meg miért szöktél meg, haszontalan honta- lan? KÉK FESTŐ Mert... hiányoztak a szüleim... (Lehajtja a fejét.) Most is karácsony van, látod, Lacika is hazaszaladt... Na, semmi gond, nem is hiányzik nekem ez a karácsonyi mizéria... csak a szüleim... egy kicsit... nagyon... (Odabújik a nagyherceghez.) NAGYHERCEG (int a varázspálcával.) Te is hiányzol a szüleidnek, Kék festő. KÉK FESTŐ El tudom képzelni. NAGYLIERCEG Hallgasd csak! (Távolról kiabálás, női és férfi hang: Kék festő, kisfiam! Merre kószálsz? Gyere haza, már áll a karácsonyfa a nagyszobában! Mi lesz az ajándékaiddal? Siess, mert kihűl a vacsora...) KÉK FESTŐ Anya! Apa! Tényleg ti vagytok? Tényleg kellek nektek? Tényleg hazavártok? NAGYHERCEG Siess, Kék festő, siess! A karácsonyfa alatt ott lesz az én ajándékom is. Mostantól nem kell megszökdösnöd az intézetből, mostantól van családod, otthonod. Meg fogom tanítani az összes felnőttet arra, hogyan kell szeretni a gyermekeket. Na, menj már, kisfiam, boldog karácsonyt. (Kék festő megöleli a nagyherceget, és elrohan.) PERCÉGŐ ÁRNYALAK Cak mi maradtunk itten ketten, herszegem. Mit cinálunk? NAGYHERCEG Boldog karácsonyt kívánunk egymásnak! És... majd csak kitalálunk valamit... nem? (Éneklik a Kiskarácsonyt, a szín elsötétül, csak az ablakokban álló karácsonyfák világítanak.) 35
