Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Zalán Tibor: Nagyherceg - zenés mesejáték két részben
annyi mást, arcodra mosolygást, mosolyba fényeket, fényekbe életet, életbe nevetést, nevetésbe szeretést, szeretetbe karolást, karolásba dalolást, dalokba az ízeket, ízekbe a színeket, színekbe az illatot, illatba a holnapot, holnapba a tegnapot, tegnapba fénylő Napot, fénylő napba ágakat, lombos ágra madarat, madárhangba szélverést, szélverésbe ébredést, ébredésbe vágyakat, vágyainkba szárnyakat, szárnyainkon repülést, repülésbe szédülést, szédületbe zuhanást, zuhanásban suhanást, suhanásban érkezést, szeretetben létezést ad a barátság... s annyi mást is még... (A szín ismét megvilágosodik, Kék festő a nagyherceg térdén üldögél.) KEK FESTŐ Fantasztikus. Láttam, mint a moziban! Láttam az emlékeidet. Hiszen akkor te varázsló vagy... NAGYHERCEG Az vagyok. KÉK FESTŐ Te nagyherceg, te nagy varázsló, nem akarsz a barátom lenni? NAGYHERCEG Az nem úgy meg, Kék festő', hogy az emher csak úgy ripsz- ropsz a barátja lesz a másiknak. A barátsághoz jól meg kell egymást ismernünk, szoknunk, s a legfontosabb, szeretnünk. KÉK FESTŐ És meg fogsz engem ismerni? NAGYHERCEG Ha engeded, hogy megismerjelek... KÉK FESTŐ És meg fogsz engem szokni... NAGYHERCEG Ha lesz rá időm... KÉK FESTŐ És meg fogsz engem... szeret...ni...? NAGYHERCEG Ha megismerlek és megszoktak, bizonyára meg is szeretlek majd. KÉK FESTŐ És ha megszeretsz, akkor meg fogsz védeni? NAGYHERCEG Valaki bánt talán? KÉK FESTŐ Hogy engem? Engem mindenki bánt. Az egész világ. 6
