Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 2. szám - Kiss Anna: A hely (részlet)
évekig várt egy feldíszített hajót. Ha a gyapjús nem most találja ki, mert másik bérlőről sem volt szó, pedig itt hezitál rózsás kombinéban, és nehéz nem észrevenni. A régi tőzegház lomtárrá lett, még az alvóhelyek, a szövőállvány kallódó kavicsnehezékei, felidézik, milyen volt, áll az ablakban, honnan a tőzegtetőre látni, mi elgazosodott, igénytelen virágait fenn lengeti a szélben, s vélük a feledés sötétjébe világok-... volt a halvágó késem... volt a csónak... esőt iszom... a part... a ház mögötti hegy... szövök, szövök... már senki... nyitott ajtók...a...halál ködére...! A lélek sebei nyitva, tán zárulnak reggelig, a szüntelen esők is alábbhagynak, szélben a madártojások elrepülnek, de a vén szövőállvány összeáll. Lesem ujjairól a mintát, felváltva ülünk szövéshez, a szövőkamrából mindent széthordanak a kölykök, régi hálóhelyeken ásítoznak, délben nyulat fogott az egyik. Csak a fehérnemű ügynököt nem ugatják meg, a gyapjús két botot tart az ülés alatt. Először vonul át a köd, de visszahúzódik a hegyekbe, 32
