Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 11-12. szám - Drucza Attila: Vonások Dudás József arcképéhez
Az első szabad magyar választások után nem sokkal, 1991. november 18-án a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg egy cikk: „Mikor halt meg Dudás József?" címmel. Itt Dudás halálának körülményeiről számolt be az Aachenben élő Tamáska Lóránd törvényszéki orvos - mint nyugdíjas, aki 1944-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. 1947-1958-ig a budapesti Törvényszéki Orvostani Intézet adjunktusa. Pályafutásának eme korszakára, a törvénytelen perekre és ítéletekre a következőképpen emlékszik a riportban: „A politikai perekben minden ügyész és bíró fél a felelősségtől, és azt igyekszik áthárítani. Ezért igen fontos szerep jutott a szakértőnek - mondja Tamáska Lóránt. »Bírák fehér köpenyben« - tartják Németországban. [...] az ’56-os forradalom után kreált perekben is, megbízható embereknek, akiknek kiadták a parancsot, bog)' olyan szakvéleményt mondjanak, amilyet a bíróság elvár. 1951 januárjában - a dátumot pontosan nem tudom, de pénteki nap volt - telefon- hívást kaptatír a Pest megyei Rendőr-főkapitányságról, hogy valahol Gödöllő niellett eg boncolást kell elvégeznem szombaton. Mivel ekkor elég nehéz volt a közlekedés - hivatali autó nem volt -, felhívtam dr. Földes Vilmost, a belügyi és kriminalisztikai laboratórium vezetőjét, hog nekik van szolgálati kocsijuk, menjenek ők ki a boncolást elvégezni. Eg)’éhként Földest én ajánlottam erre az állásra. Tiltakozott, hogy..., végül mégis elvállalta; ez péntek délután volt. A következő hét hétfőjén felhívott Földes a belügyből. Elnézést kért, hog/ olyan indulatosan beszéltünk egymással, lényegében jót tettem vele, hog’ kiparancsoltam vidékre boncolni, mert alighogy elhagyta a beliig épületét, keresték a Gyorskocsi u tcából, uganis - mint mondta - Dudás József kihallgatás közben szívszélh íídésben hirtelen meghalt. Földes, mikor ezt mondta, hozzáfűzte: »Tudod mit jelent az, hog valaki szívszélhíídés következtében hal meg kihallgatás közben« - Sok olyan eset volt, műikor kihallgatás közben ügy 'megverték a letartóztatottakat, hog zsírembóliában meghaltak. Orvosszakértők és a beliig körlevélben hívták fel a budapesti és a vidéki rendőrkapitányságok figelmét arra, hog létezik tüdő-zsírembólia is; ehhez elég, ha ütlegelés közben csak a bőr alatti zsírszövet zúzódik, nein is kell csontot törni hozzá. Erre értette Földes az előbb említett mondatát. Dudás halotti bizonyítványát Földes szerint dr. Fájber Viktor, a Róbert Károly Központi Katonai Kórház kórboncnoka állította ki. Ot vitték a Gyorskocsi utcába, ahol azt írta be, hog Dudás szív-és keringési elégtelenségben halt meg". Tamáska nem sokkal később olvasta a Népszabadság 1957. január 20-i számában, bog)' Dudás Józsefet és Szabó Jánost kivégezték. Nem értette, hogyan lehet valakit felakasztani, ha már meghalt? Telefonon felhívta a Gyorskocsi utcai vizsgálati osztály vezetőjét, Szelma József AVTI-s őrnagyot, és megkérdezte, hogyan létezik ez: „... Mire őigen cinikus hangon azt válaszolta: »Hát mi a különbség abban, ha valakit kihallgatás közben agonvernek, vág ha úgis halálra ítélték, és eg' nappal később felakasztják?«" Minden a 301-es parcellába temetett és ártatlanul felakasztott ember aktái között ott kell lennie a kivégzéskor felvettjegyzőkönyvnek. Ha ez nincs meg, akkor hivatalosan nem történt meg a kivégzés. Mivel a gűjtőfogház Kőbányán van, az akasztáson a kőbányai elöljáróság vezetőjének ott kell lennie. A bíró nem meg ki, csak az iigész, a jegyzőkönyvvezető kíséretében és cg)/ orvos, akinek nem kell orvosszakértőnek lennie... A legtöbb akasztáson dr. Kelemen Endre volt ott, mert akasztási díjat 130
