Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 11-12. szám - Drucza Attila: Vonások Dudás József arcképéhez
Zólomy László neve előtérbe. A többiekről csak általánosságban - „[...], kommunistákat tartóztattak le és lőttek agyon”, vagy „[...], akik közvetlenül részt vettek az állampolgárokkal szembeni kegyetlenkedésekben és kivégzésekben ” - esett szó. Az említettek alapján arra következtethetünk, hogy a szovjetek a magyar pártvezetésre bízták ugyan a gyorsan kivégzendők, az inlegitim hatalmat kompromittálók névsorának összeállítását, de a Szeröv elvtárssal való „egyeztetés” ténye mégis arra utal, hogy mindezt erős szovjet védnökség alatt tették. Kádár és Münnich Moszkva iránti hűsége igazolásául ennek gyorsan eleget is tett. Mivel Nagyékkal kapcsolatban ekkor még nem született döntés, olyan bűnbak kellett, aki számottevő információval rendelkezett a frissiben párt- és országvezetővé avanzsált Kádár forradalom alatti politikai manővereiről, valamint, ami még ennél is meghatározóbb: a Nagy Imre vezette kormányt is csak feltételekkel - a forradalmi vezetők bevonásával és ideiglenes jelleggel - ismerte el. Dudás, mint az MNFB elnöke és a Függetlenség című forradalmi napilap szerkesztője, ennek tökéletesen megfelelt. Az MNFB létrehozásával így egy olyan külön alternatívát alkotott, amely a szovjet befolyású pártállami diktatúra vagy annak javított változatai helyett a demokratikus pluralizmusra épített. „A hadbíróság elé állítandó személyek nyomozati dokumentumait most állítják össze. Ehhez 2-3 napra van szükség, amelyet követően a nyomozati ügyet és a terhelő záradékokat átadják a hadbíróságnak” - fogalmaz a Moszkvába küldött szigorúan titkos jelentés. A MEGTORLÁS ELSŐ PERE Szándékok és vallatás A parlamentben történt letartóztatása napjától (november 21.) Dudás Józsefet a szovjetek önállóan hallgatják ki. Egyetlen kihallgatási jegyzőkönyvön sincs feltüntetve a kihallgató tiszt neve. November 22-én letartóztatóinak utasítására egy felhívást szerkeszt a termelőmunka megindítása érdekében. A szovjetek kihallgatásairól egyrészt a tárgyalási jegyzőkönyv7, másrészt a tolmács jelenléte tanúskodik. A későbbiekben a vallomások felvételénél a tolmács hiánya arra enged következtetni, hogy a magyar hatóságok önállóan folytatják az eljárást. Az iratanyag tanúsága szerint a november 21-én letartóztatott Dudást (a per I. rendű vádlottját) először csak november 23-án, napokkal letartóztatása után hallgatják ki. Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy miért e kétnapos várakozás. Vele ellentétben a per II. rendű vádlottját, Szabó Jánost a Széna téri fegyveresek vezetőjét, letartóztatása napjától (november 19.) folyamatosan vallatják. Források hiányában a fenti kérdésre kétféle feltételezett válasz adható: 1. a vizsgálati és peranyagban azért nem szerepel Dudás november 23. előtti kihallgatási jegyzőkönyve, mert azt fel sem vették - tehát csak szóban történt, lejegyzés nélkül. 2. A magyar nyomozati szervek nem tartottak igényt a szovjetek által felvett jegyzőkönyvek anyagára, hiszen az egész kihallgatási procedúrát november 2 3-ától elölről kezdhették. Könnyebb volt így megőrizni (a letartóztatástól az ítélethirdetésig) az ügy kronológiai rendjét. Körülményesebb lett volna utólag beilleszteni a szovjetek által „felvett” jegyzőkönyveket 128
