Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - Pusztay János: A finnugor népek jövője?
dunk, amikor pl. kisebbséghez tartozó emberekre, ha anyanyelvűket használták a nyilvánosság előtt saját hazájukban, durván rárivalltak.) Éppen ezért volt fontos a finnugor népek negyedik világkongresszusa, amelyet az észt fővárosban, Tallinnban rendeztek 2004. augusztus 16-19. között. A finnugor népek világkongresszusára négyévente kerül sor. Az alakuló kongresszust a komik rendezték 1992. december elején Sziktivkárban. Ezt követte az 1996-ban Budapesten és a 2000-ben Helsinkiben rendezett kongresszus. A rendezvény jelentőségét mutatja, hogy Helsinkiben és Tallinnban részt vett a három önálló államisággal rendelkező finnugor nép, az észt, a finn és a magyar köztársasági elnöke. (Az Orosz Föderáció elnöke mindkét alkalommal üzenetet küldött a kongresszusnak.) A küldöttségekben az adott kérdéskörrel foglalkozó szakembereken túl politikusok (pl. országgyűlési képviselők, az egyes finnugor országok EU-parlamenti képviselői) is helyet kaptak. Az oroszországi finnugor népek küldöttségét többnyire magas rangú helyi politikusaik vezették (pl. miniszterek, vagy a helyi parlament elnöke). A korábbi gyakorlattól eltérően ez alkalommal két plenáris előadás megtartására is sor került. A köztársasági elnökök üdvözlő szavai után tartott előadásom címe megegyezett a kongresszus fő gondolatával: Az ifjúság a jövőnk. (A nyitó nap délutánján a kisebbségi kérdés nemzetközileg ismert és elismert kutatója, a finn, de Dániában dolgozó Töve Skutnabb-Kangas tartotta a másik plenáris előadást, amelyben a kisebbségek helyzetét elemezte világméretekben.) Előadásomban négy kérdésre összpontosítottam:- az Orosz Föderáció még tervezés alatt álló, ugyanakkor még megkezdett területi átrendeződésének a finnugor népek jövőjére kifejtett kihatásával,- a demográfiai helyzettel,- az anyanyelv helyzetével,- az értelmiség és a politikusok felelősségével. Röviden összefoglalom mindazt, amit e négy kérdés kapcsán elmondtam. A területi átrendeződés elveit és gyakorlatát elemezve a fentebb elmondottakon túl hangsúlyoztam, hogy az átrendeződés egyértelműen a kisebbségek ellen irányul, s az oroszosítást szolgálja. Jól példázza ezt a Komi-Permják Autonóm Körzet beolvasztásának esete. Az egyetlen olyan finnugor területet, ahol a tituláris nép többségben volt, beolvasztották a szomszédos, túlnyomóan orosz nyelvű Perm megyébe, így létrehozva a Permi tájat. Amennyiben csak a szubjektumok számának csökkentése lett volna a cél, akkor a Komi-Permják Autonóm Körzetet a szintén szomszédos Komi Köztársaságba olvasztották volna be. A komik és a komi-permjákok nyelvileg, etnikailag és kulturális tekintetben gyakorlatilag azonosak. A komi-permjákokat az 1920-as években a politika választotta le a komikról - a divide et impera elv értelmében. Igen ám, de a komik és a komi-permjákok egyesítésével megnőtt volna a Komi Köztársaságban a komik aránya, s ez nem kívánatos. így viszont a mindössze 125 ezres komi-perm- ják népesség - amelyik a saját autonóm körzetében is alig tudott élni érdekérvényesítési lehetőségeivel - feloldódik az orosz többségű Permi tájban. 55
