Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 5. szám - Molnár Miklós: Bolond Istók börtöniratai
MOLNÁR MIKLÓS Bolond Istók börtöniratai „Október 22-én, pénteken reggel megbilincselnek, és átszállítanak a megyei börtönbe. Nem jutok ki élve innen. Azt hittem, hazamehetek, de bilincsbe vernek megint. Magányos lelkigyakorlataim cellájából nehéz életű bitangok közé visznek. Rabságom újabb fejezete kezdődik, de ezt már másokkal együtt, csapatmunkában kell megélnem és megírnom. Jegyzetfüzetem Karaffa századosnál maradt. Ha bűnjelként lefoglalják (márpedig lefoglalják), örökre búcsút mondhatok neki. (Majd csak har- minc-egynéhány évvel később kapom vissza a Történeti Hivataltól a notesznak azt a részét, amelyben üresek a lapok.) A megyei börtön igazából női letöltőház: női szabászüzem működik benne. A második emeletre, a 48-as zárkába kerülök. A házimunkások is nők, ők főzik és osztják a rabkosztot. Szemben is nők raboskodnak, torzonborz, elocsmá- nyult, csúf bestiák, csak elvétve akad köztük olyan, akit fűzfapoétái túlzással csinosnak vagy vonzónak mondhatnék. Lestrapált prostituált szinte mind. A beavatottak szerint e ledérkék nagy része leszbikus. De azért az ellenkező nemű rabok közt is csíráznak ki szerelmek, bár meglehetősen plátói formában, a- lig lépve túl a levelezés vagy a körülményes üzengetés kereteit. A szerelmes levelek szeneskannában továbbítódnak. Vécépapírba göngyölt cigarettacsikkekkel ígérnek örök hűséget. Magyarország kimúlt, mert nem tudott vagy nem akart magában fennállni. Kutyákat kellene őseink mellé temetni! A magyarokat undorító, rothadt népként fogja számon tartani a történelem. Bele kell tanulnom a dolgokba: hogy az ébresztő reggel 6-kor, a takarodó este 8-kor van. A rangjelzéseket kívülről kell fújnom, hogy rangjuk szerint szólíthassam a fegyőröket. A velük való érintkezés minden második szava a gu- nyoros meghunyászkodással, sunyi, önfeladó alázattal hajtogatott tisztelettel. Beavatódom a ház legendáriumába. A rabtársak híres nagy zsiványokról és fekete lelkű pribékekről tartanak nekem szemináriumot. Mire szolgálatos fegyőrként körletellenőrzésre a zárkába lép a cingár főtörzs, már tudom róla, hogy ő a Grízes, akinek ’56-ban a fejébe húztak egy csajka forró tejbegrízt. Azóta megjuhászodott, már nem az a vérengző fenevad, akitől az egész börtön rettegett valaha. A 48-as zárkába a leltár szerint »2 db emeletes ágy« van beállítva. Később beraknak egy pótágyat is. Itt általában négyen raboskodnak, de vannak harminc-negyven fős nagyzárkák is. A tárgyi világ, mely a következő hetekben13
