Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 5. szám - Vasadi Péter: Jegyzetlapok - Egy szent atyáról

vegyeteme den

gadhatjuk le: aki ilyen mélyen, megkülönböztetés nélkül a tud szeretni, szeret, annak szeretetté, azaz áldozattá kall válnia.

Ez az emberi dimenzióban tnirákulum. Láttuk. S ugyanakkor teljes realitás: Isten csakugyan szeretet - Szent János levele szerint -, tehát aki csakugyan szeret s ißy, az szent.

Ez a 3zent atya erősen hangsúlyozta: tartsuk fontosnak, hogy az

ember szentsége egyszerre szükséges, lehetgéges, nohéz és követelmény^

és a mindenkori földi körülmények között jön létre. Illetve a mindentí-'

fele ombari körülmények között akar létrejönni. Szó szerint azt sugall- ja, bárki, bárhol s bármilyen légy. Ha a szentség valóban ennyire egy és lényegi, akkor a többi másféle, a többiek, a másmilye^/ nem lényegi. És ellenkezőleg ig: az ember alakuló szentsége körében már senki és semmi nem lényegtelen. Amíg a földön állsz, a szélviharokkal is megbirkózhatsz, de ha csak egy arasznyival emelkedsz a talaj fölé, a fuvallat is megmozdíthat. Erőd itt abban van, hogy a tér, amelybe kerültél, határtalan. Ezért a ^/z élet/ szentgég mágnesként vonza az igazságot, az igazságosságot, a tudást, a munkát, az időt, a cselekvést, a hivatást, más szavakkal az életet, az irgalmat, a növekedést, a gondoskodást, a felelősséget, a teremtést, a testvériséget. Szeressetek, mondta annyiszor ez a szent atya, hogy szabadok legyetek. Szeressetek, hogy másokat is fölszabadíthassatok. Szeressetek, hogy értsetek, vagyis a megismorhetőt bírhassátok a mogismerhetetlen lét erőterében. A megisraerhotetlen Lét /megmutatja) magát nektek a megismerhető Létben, aki ^ugyancsa^ nem létezik, hanem van: Jézus Krisztus a neve. Vele, benne és általa minden a tiétek. Az övé vagytok, ő pedig Istené, aki nem 3zomélyválogató.

>K

Meghalt, de nem hagyott minket itt. Eddig is nagyon sokaké volt, most már mindenkié...A nagyhét óta Bach H-raoll miséjét hallgatom. Végig, aztán élőiről. A Sanctus-nál muszáj mindent abbahagynom, s oda kell állnom az ablakhoz. Alleluja.

4