Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 3. szám - Bognár Bulcsu: Népi szociográfia és társadalomtudomány; Erdei Futóhomokjának társadalomszemléletéről
zéséről lásd: Bognár Bulcsu: Egy szintézis kísérlete. Erdei Ferenc Parasztok című művének társadalomszemléletéről. Társadalomkutatás 2005/1. 27 Erdei a Futóhomokban a következőképpen határozza meg a többi térséghez viszonyítva a Dunamellék társadalmát: „többi vidékek valamiképpen ráléptek már a polgári fejlődés útjára... a Dunamellék azonban kimaradt és megállt" (Erdei: Futóhomok. 215. o.) 28 Álláspontom szerint ez a sajátos optika mutatkozik meg Erdei utolsó nagy társadalomszerkezeti elemzésében is, az 1940-es években született kéziratos munkájában is. (Erdei: A magyar társadalom a két háború között I—II., Valóság, 1976/4. 23-53. o„ ill. 1976/5. 36-58. o.) E munka társadalomszemléletének értelmezéséről lásd: Bognár Bulcsu: „Csak egy rettenetes nagy söp- rögetés segít" Erdei Ferenc értelmezése a magyar társadalomfejlődésről a kéziratos szövegben. Valóság 2003/8. 59-79. o. 29 Ebben az értékelésében Erdei számára egyformán hangsúlyos, hogy ez a társadalom sem nem polgári a rendies jegyek nagy súlya miatt, sem nem magyar a német, zsidó jelenlét és a nem „szerves" fejlődés miatt Lásd: Erdei Ferenc: Futóhomok. 214. o. 30 Erdei fő kifogása a dunántúli, rendi viszonyokból kinőtt parasztpolgárosodással (a Nagyatádi-féle kisgazdákkal) és a németség társadalmasulásával szemben az, hogy mindkét esetben a fennálló társadalmi viszonyrendszerbe való beépülés történik meg és hogy nem feszítik őket a társadalom megváltoztatását célzó forradalmi indulatok. Erdei ezt a bácskai parasztgazda kapcsán így fogalmazza meg: „A bácskai gazda minden komplikáció nélkül kisgazda: konzervatív kispolgár. Gyarapodó és fejlődő egzisztencia, de előrehaladása szigorúan az adott gazdasági és társadalmi rendhez kötött, tehát védője annak... Semmi forradalmi energia nincs bennük" (Erdei: Futóhomok 188. o.) 31 Erdei Ferenc: Futóhomok 101. o. 32 A politikai cselekvés akarata és annak radikalizmusa lényegében megegyezik az 1930-es évek eleji pályakezdésével. Erdei egy 1931—32-es keltezésű kéziratos feljegyzéstöredékben így fogalmaz: „Változatlanul bele akarok szólni a világ lerombolásába és újjáépítésébe, és ehhez a szociológiát és közgazdaságtant tanulom." (Erdei Ferenc: Gondolatok a pályáról. In: (szerk: Kulcsár Kálmán) Erdei összes művei, Történelem és társadalomkutatás, Budapest 1984. 323. o.) Ugyanebből az időszakból származik a következő megfogalmazás: „Komoly magyar társadalomrajz ugyancsak kitérhet a magyar társadalom kifejletlen voltára. Itt az ember rögtön valami torzóba üti a fejét. Valóságos gyűjteménye mindenféle civakodásoknak olyannyira, hogy csak egy rettenetes nagy söprögetés segít (kiemelés tőlem - B. B.). Adja az Úristen." (Erdei Ferenc: Naplórészlet 1930-1935. Idézi Huszár Tibor: Tudós és politikus. Erdei Ferenc műhelyében. A fiatal Erdei Ferenc és a korabeli magyar szellemi irányzatok 249. o.) 33 Feltehetően a határozottabb fogalmazás hiánya nem csupán, vagy nem feltétlenül Erdei bizonytalanságával magyarázható. Feltehetően nem Erdei radikalizmusa csökkent a Futóhomok írásakor, hanem valószínűleg a korabeli cenzúra is formálta Erdei óvatosabb forradalmiságát Annál inkább is, mivel a Futóhomok megjelenésének idején kobozták el Féja Viharsarokjának példányait Ez a tény nagyobb óvatosságra intette a Futóhomok kiadóját és a sorozatszerkesztő Sárközi György „házi cenzúrát" volt kénytelen alkalmazni a kötet kiadhatósága érdekében. Erről lásd Sárközinek Erdeihez írt, 1937. áprilisi leveleit In: Erdei Ferenc: Levelezés köz- és magánügyben 1931-1944. Bp. 1991. 131. o. Másrészt Huszár Tibor kutatásaiból tudjuk, hogy Erdeit a rendőrség figyeltette a Futóhomok adatgyűjtése során. (Erről lásd: Huszár Tibor: Tudós és politikus. Erdei Ferenc műhelyében. A fiatal Erdei Ferenc és a korabeli magyar szellemi irányzatok. In: uő.: Történelem és szociológia. Magvető, Budapest, 1979. 443-444. o.) Erdei és körének nehézségeiről a terepkutatás során, lásd még: Novák László Ferenc tanulmányának (Nagykőrös társadalma az ezerkilencszázharmincas években, In: Pölöskei Ferenc (szerk.) A falukutatás fénykora 1930-1937. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2002. 195-206. o.) vonatkozó részeit (i.m. 203-206. o.). 34 Erdei Ferenc: Futóhomok. 119. o. 35 Uo.: 120. o. 36 Uo.: 77. o. 37 Bierbauer elemzése csak a várost és vidékét összekapcsoló tanyás társadalomfejlődés melletti érvelést érzékelteti a Futóhomok okfejtésében; az ezzel együtt jelentkező politikai koncepciót nem fedezi fel. Lásd Bierbauer Virgil: Futóhomok. Tér és Forma 1937/6. 177-178. o. Más korabeli recenzió többnyire megelégszik a mű tartalmának ismertetésével (Takács József: Futóhomok. Szocializmus 1938/7-8. 369-371. o.), illetve csak apróbb, koncepcionális kérdéseket nem érintő bírálatot gyakorol (Gesztelyi- Nagy László: Alföldi szociográfiák. Közgazdasági Szemle 1938. 999-1006. o.). 87
