Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 3. szám - Bognár Bulcsu: Népi szociográfia és társadalomtudomány; Erdei Futóhomokjának társadalomszemléletéről
akar új irányt adni a magyar társadalomfejlődésnek. A társadalom radikális átalakítása, illetve Erdei forradalmi hangja több helyen is megjelenik a Futó- homokban32; anélkül azonban, hogy határozottan állást foglalna az átalakítás mikéntjéről.33 Hiszen hol azt fogalmazza meg, hogy „a dolgok lényegébe való beavatkozást csak maga a társadalom művelhet erős és bátor egyéniségei révén;”34 hol azt állítja, hogy a társadalmi változás „az országos politika esélyein fordul meg.”35 Egy tekintetben azonban bizonyos: ez a változás a parasztság társadalmi emancipációján múlik, amelyet „vagy megkapja szép szóra, vagy ki fogja kényszeríteni.”36 A megfogalmazás radikalizmusán túl azonban észre kell vennünk, hogy Erdeinél a parasztság általános emancipációja összekapcsolódik a mezővárosi fejlődés kibontakozásával. Számára ez az emancipáció az alföldi, tanyás, mezővárosi fejlődés sikeres megvalósulásával történik meg.37 Ez pedig nem jelent egyebet, minthogy Erdei a parasztság polgárosodását is csak abban az értelemben hajlandó elfogadni, ha ez a mezővárosi példa alapján történik. Ennek a megközelítésnek azonban az a folyománya, hogy ha az Erdei-féle társadalompolitika megvalósul, akkor az a nem-tanyás paraszti közösségek társadalmasulásának a felszámolásával jár együtt. Mindezek az elvek pedig egy állítólag szerves fejlődést megfogalmazó társadalomszemléletnek és ezen alapuló társadalompolitikának a következményei. Annak a megközelítésnek, amely a Futóhomok társadalomfelfogását meghatározza, és amelynek következtében Erdei ebben a munkájában nem képes hiteles társadalomelemzést létrehozni. legyzetek 1 Erdei ezen képességeit még a korabeli kis számú fanyalgó kritika is elismeri. Lásd Szirtes Andor: Vulnera Hungáriáé... Az újabb magyar szociográfiai irodalom kérdéséhez. Századunk 1937/3. 190. o.; ill. Pécsi Albert: Magyarország felfedezése. - Féja Géza: Viharsarok. Erdei Ferenc: Futóhomok. Földrajzi Közlemények 1937. 167-168. o.; ill. K. Havas Géza: Erdei Ferenc: Futóhomok. Szép Szó 1937. október 282. o. 2 Erdei társadalomszerkezeti elemzéseinek korszaktól független sajátosságairól lásd Bognár Bulcsu: Egy parasztpolitikus szociológiája. Erdei Ferenc szociográfiáinak társadalomszemlélete (1931-1938). Valóság 2005/1. 48-73. o. 3 Erdei Ferenc: Futóhomok: a Duna-Tiszaköz földje és népe. Magyarország felfedezése III. Athenaeum Kiadó, Budapest, 1937. 98. o. 4 Álláspontommal szemben Reitzer éppen azt tekinti a Futóhomok erényének, hogy Erdei írását elfogulatlan szemlélet jellemzi. Lásd Reitzer Béla: Erdei Ferenc: Futóhomok. Válasz 1937/7-8. 492-498. o. Erdei értelmezésének helyességét a mű „igazságát" emeli ki a népi szociográfus Szabó Zoltán is. Lásd Szabó: „Futóhomok." Pesti Napló 1937. május 9. 16. o. 5 Erdei olyan makói hagymás parasztcsaládból származik, amely számára a tanyás mezőváros jelentette a közvetlen társadalmi környezetet. (Erdei életrajzáról lásd Erdei Sándor: Erdei Ferenc életrajza. In: (vál. Berend T. Iván, Szuhay Miklós): Erdei Ferenc: Emberül élni. Egy életút mérföldkövei. Válogatás. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1974. 569-665. o.) 6 Ettől az ideologikus értéktételezéstől Erdeinek talán csak A paraszti társadalom. In: Bartucz Lajos (szerk.): A magyar nép. (A művelődés könyvtára 9.) Singer és Wolfner, Budapest, 1943. 114-135. o.) című rövid írása mentes. Erdei ezen munkájának értelmezéséről lásd: Bognár Bulcsu: Erdei útkeresései. A hajnali társadalomszemlélettől a szocializmus felé. In: K. Horváth Zsolt - Lugosi András - Sohajda Ferenc (szerk.): Léptékváltó társadalomtörténet Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Hermész Kör - Osiris Kiadó, Budapest 2003. 586-610. o. 7 Nehéz eldönteni, hogy Erdei rendkívül pozitív értékelése az alföldi mezővárosi gazdaság eredményeiről és a dunántúli termelés leértékelése a tájékozatlanság vagy Erdei ideologikus értéktételezésével magyarázható-e. Az életmű értelmezése alapján azt feltételezzük, hogy az 1930-as években minden bizonnyal mindkettőről szó van. Hiszen alaposabb történeti és gazdasági ismeretek Erdeinek majd csak Hajnal István munkásságának megismerése után, az 1940-es években született munkáiban, 85
