Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 3. szám - Pelle János: Afganisztán és Magyarország
KOSZION: Rendben. Meg tud alakítani néhány hadosztályt Kabulban haladó emberekből, akikben megbíznak? Meg tudja ezt tenni másutt? Megkapják tőlünk a szükséges fegyvereket. Taraki: Nincsenek tisztjeink. Irán kiképzett katonákat küld civil ruhában Afganisztánba. Pakisztán szintén afgán ruhába bújtatja a katonáit és a tisztjeit. Miért nem küld ide a Szovjetunió üzbég, tadzsik és türkmén katonákat civil ruhában? Senki sem ismeri fel őket. Koszion: Mi mást tud még mondani Heratról? TARAKI: Tadzsikokra, üzbégekre és türkménekre van szükségünk, akik tudnak tankot vezetni, hiszen ezek a népek Afganisztánban is élnek. Viseljenek afgán ruhát, afgán jelvényeket, és senki sem ismeri majd fel, hogy külföldiek. Azt hisszük, ezt könnyen meg lehet tenni. Irán és Pakisztán példája mutatja, mennyire könnyen megy az ilyesmi. Koszion: Önök túlzottan leegyszerűsítik a problémát, holott ez egy komplex politikai, nemzetközi probléma. Ezért nekünk alaposan meg kell tárgyalnunk ezt, és csak azután adhatunk választ önöknek. Azt hiszem meg kell próbálniuk az új egységek felállítását. Nem bízhatnak csak a kívülről érkező emberekben. Jó példa erre az iráni forradalom: a nép minden amerikait elkergetett, és azokat is, mind, akik Irán védelmezőinek próbálták magukat feltüntetni. Egyezzünk meg: tanácskozunk és aztán választ kap tőlünk. On pedig a maga részéről szintén hívja össze a katonáit és a mi tanácsadóinkat és beszéljék meg a dolgokat. Biztosan vannak erők Afganisztánban, akik támogatják önöket az életük kockáztatásával és harcolni fognak önökért. Ezek az erők azonnal kapnak tőlünk fegyvert. Taraki: Küldjenek nekünk repülőgépen páncélos csapatszállítókat. KOSZION: Van hozzá emberük, aki vezetni tudja őket? Taraki: Van 30 vagy 35 ember, aki tudja őket vezetni. KOSZION: Megbízhatóak? Vagy egyenesen átállnak az ellenséghez a gépeinkkel? A mi vezetőink nem ismerik a nyelvet. TARAKI: Küldjenek csapatszállítókat olyan sofőrökkel, akik ismerik a nyelvünket, tadzsikokat, üzbégeket. Koszion: Reméltem, hogy ezt a választ adja. Elvtársak vagyunk és közös ügyért harcolunk, ezért nem szabad szégyenkeznünk egymás előtt. A harcnak mindent alá kell rendelni. Fel fogom hívni, és elmondom önnek a véleményünket. Taraki: Kérem, adja át üdvözletemet és legjobb kívánságaimat Brezsnyev elvtársnak és a Politikai Bizottság tagjainak. Koszion: Köszönöm. Én is üdvözlöm az elvtársait. Határozottságot kívánok a problémák megoldásában, továbbá biztonságot és jólétet. Viszontlátásra.” A herati lázadás könyörtelen leverésétől egyenes út vezetett a szovjet intervencióig, melynek közvetlen előzménye azt volt, hogy a szovjetbarát Taraki 56
