Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 12. szám - III. A történet főhőse: Chernel István

ARANY JÁNOS

Éji homályba’ valánk, csak néhány csillag adott fényt;

Majd jőve vészfelhő s újra boríta homály. - Végre felénk ragyogott a nap lebocsájtva világát,

S szétoszlatva homályt, mely komoran lebegett.

És e nap, e fényárasztó, te valál Arany! a kit

Most szomorító föld barna göröngye takar.

De, noha elragadott a halál, neved élni fog épen

Es sugarod mélyít, míg magyar élni fog itt. lm! nézd: hálaadó magyarid sírodat koszorúzzák,

Míg reped ajkaikon: „Béke legyen porodon”!

— Liberusio ARANY JÁNOS TEVÉKENYSÉGE

TEKINTVE KÖLTEMÉNYEINEK SOKOLDALÚSÁGÁT

Ritkán találkozunk oly költővel, ki a költészet annyi ágaiban működött volna, mint Arany. Főmunkásságát bizonyára az epos terén adott művei teszik, legyen az történeti-, népies- vagy furcsa epopeia. Mindezen három hőskölte- ményfajra bírunk Aranytól jeles munkákat; úm: „Buda halála”, „Toldi trilógia”, „Nagyidai cigányok” és „Elveszett alkotmány” című művei. ATár ezen munkákban is kitűnik nagy tevékenysége, melyet mondái és történeti adatok, népies alakok, továbbá népünk szokásai- és életmódjára vonatkozó jellemző vonások összegyűjtésében kifejtett, nem különben jeles tapintata és remek jellemfejtése könnyen szembe tűnik. A balladában, melyet ő teremtett meg irodalmunkban (melyek mint epicai költemények az eposszal egy vonalban tárgyalandók) önnön magát múlta fölül. Azonban épen ezen tökélyetességüknél fogva érdemelnek nemcsak külön említést, hanem külön méltatást is. Oly annyira találta el néhány s a legtöbb balladáiban a ballada alaphangulatát, hogy a valódi magyar balladát, melyet előbb a románccal tévesztettek mindig össze, ő kezdette művelni s mivel Kölcsey néhány balladáján kívül nem tudott irodalmunk balladát felmutatni, Arany a ballada megteremtője! Azon szaggatott előadást, drámai fejlődést, de ezek mellett az érthetőséget Aranyjánoson kívül alig találta még el eddig magyar költő. - Lvrai költeményeiben s apróbb dalaiban saját kedély állapotát tükröztette vissza, úgy mint a különböző életviszonyok között érezett, úgy tette le azokat ezen lantos darabjaiba, hogy más egyszersmind saját lélekállapota kiismerésével, magát hasonlító helyzetbe gondolhassa. Arany népdalokat is írt, még pedig olyanokat, milyenek a nép szüleményei.

55