Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 12. szám - II. A századforduló

a Deák arcképét úgy sokszo­rozta a londoni fényképész, mint Tropmanét, a híres pantini gyil­kosét, s úgy is terjedt el a világban. De most legyen kérem nyogodtan. így ni, kissé felborzolom a haját ol­dalt, a kabát túlságos ráncait lesimí­tom. Semmi mozdulat most. Ide nézzen..., följebb valamivel, a hom­lokomra.” A nekem szögezett ágyú, vagyis az a nagy átható egyetlen szem benne, azalatt rám bámult, amíg csak rá nem csapták a fekete posztó födőt. (...) »On most már át van adva a hal­hatatlanságnak. Önnek most már levághatják a fülét, orrát, ön akár ne is fésülködjék, borotválkozzék töb­bet, önnel már leszámoltunk - ön most már meg is halhat.«” (Mikszáth Kálmán: A saját ábrázatámról) JSK,» % Tíirr István 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom