Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 10-11. szám - Sarusi Mihály: Alföldi féniks

bekerült a kürtösi városi önkormányzatba, s városi tanácsos 2004-ig. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek az 1990-es években 2.000-ről 1.800-va- lahány lakosúra apadó Iratoson a megalakuláskor vagy 600 tagja volt. Bár egykét köpönyegforgató miatt meg-megroggyan az erdélyi magyar párt népszerűsége, a szinte tiszta román Kürtöshöz kapcsolt Kisiratos egységes szavazata miatt a szomszéd mezővároska képviselő-testületében 1990-től választásról választásra a legerősebbek közt van a helyi magyarság érdekében szót emelő RMDSZ-es városatya-csoport. Mígnem 2004-ben a falu elszakadt Kürtöstől.

Szenátorjelöltséget is vállalt, amikor a köz érdeke ezt kívánta tőle. Például 1996-ban az RMDSZ megyei szenátorjelölti listáján a 6., névrokona, a kisira- tosi iskolaigazgató, Almási Vince az aradi magyar képviselő-jelöltek névsorában a 7. helyet kapta - ma ő, Almási Vince a falu polgármestere. Ezekről a helyekről Arad vármegyében magyar ember nem kerülhet be a bukaresti törvényhozás alsó-, vagy felsőházába, de tekintélyükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a bátortalan polgárok is ránk szavazzanak.

Béla bukaresti szenátor, Vince nagy-nemzetgyűlési képviselő nem lett, de utóbbit a kürtösi városháza ellenzéki többsége a szociáldemokrata polgármester mellé RMDSZ-es alpolgármesternek választotta.

Almási tanácsos úr - e határ menti alföldi magyar közösség robotosa - megint siet egyik tisztség megkövetelte dologból a másik föladat szülte teendőt teljesíteni. Azt lehet mondani: Almási Béla mindig siet valahová. Tán akkor is, amikor látszólag (?) magába roskadva ül: megoldáson töri a fejét?

Csöndes természetű, inkább lassú, mint a dolgokat elkapkodó ember. Akinek azonban valóban mindene ez a föld, ez a nép, ez az élet; úgyhogy mit tehet. Mi mást?

Mehetne a világ gazdagabb felébe; ha fizetnének neki e megfutamodásért, sem tehetné.

PIŐs? Eg}? pillanatig sem érzi magát annak. Hogy is érezné; küszködve, fajtájával azonosulva, népéért - néha népével is - viaskodva, gyötrődve, de minden apró sikerben a megmaradás esélyét remélve.

MÁLTA, MINÁLUNK

Máltai Ház Kisiratoson? Mutatja az öregház, gangos (tornácos) gazdaház udvarán, mi nem készül itt. Mit nem tervez!... Mit nem remélnek.

Úgy sorolja, mi hová kerül a pocsétában, hogy magad sem hiszed. O igen, s bevallom, Olga asszony is hiszi. Magad - hittel hívőként is örök kétkedő lévén - némileg tamáskodva hallgatod lelkes előadását a puszta iratosi fekete földből, porból, sárból rövidesen kiemelkedő szeretetházról, hol otthonra lelhet bárki nyomorék ember, ki itt kér s lel menedéket.

S mit ad Isten: mikor legközelebb meglátogatom a gazdaportán Almásit, a parasztház oldalában, az utcai fronton s arra derékszögben a gazdaházzal párhuzamosan már áll a félig kész szeretetbéli - Máltai-féle - betegotthon. A szerte heverő építőanyagra is vigyáz a két hatalmas dög - Béla s Olga, meg két gyermekük meg ne hallja, pláne ne a nagyfiúk, aki rendre országos (román)

100