Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 10. szám - Varga Virág: Kaffka Margit publicisztikája
VARGA VIRÁG Kaffka Margit publicisztikája Kaffka Margit publicisztikájában elsősorban a szépirodalmi tárgyú kritikák képezik a túlsúlyt. Az írónő' teljes életművének recepciójában nyilvánvaló, hogy a prózai művek interpretálásának majdnem kizárólagosságára esik a hangsúly. Pedig ezen írások bevonásának mellőzése talán csorbíthatja a szövegekben jelentkező kérdésfeltevések számát is. Bodnár György, akit méltán mondhatunk a kaffkai életmű leghitelesebb és legátfogóbb szempontokat érvényesítő értelmezőjének, az író társadalomkritikai és biográfikus jellegű tanulmánykötete végén kitér a publicisztikai írásokra is, amelyek azonban nem többek legtöbbször, mint az írások tartalmi jellegű ismertetései.1 A Bodnár által szerkesztett, publicisztikai írásokat összefoglaló Kaffka-kötetek azonban nem csupán az irodalomtörténész hatalmas és kitartó munkáját bizonyítják, hanem maga az elrendezés is egyfajta értelmezési aktusnak tekinthető. Ebből a szempontból talán legteljesebb és leghitelesebb válogatásnak nevezhető Az élet útján című kötet, amely erőteljes különbséget von a szépirodalmi tárgyú és a más jellegű publicisztikák között.2 Ezt a felosztást követtem magam is, mikor írásom első részében Kaffka Margit politikai feminizmusára mutattam rá, s ezeket a nem szépirodalmi műveket tárgyaló írásokra korlátoztam.3 Természetes, hogy találhatók átfedések is, amelyekre később szeretnék visszatérni. A kortársak (Fenyő, Móricz, Ady, Tersánszky), mindannyian észrevételezik a kaffkai írásokban manifesztálódó argumentációs és reflexiós alakzatokat, de ez az írónő számára semmiféle előnyt nem juttatott kritikai munkásságának pozitív megítéltetésében. Kaffka publicisztikai írásai mintegy elvesztek vagy visszhangtalanok maradtak az akkor jelentős vagy jelentősebbnek vélt esszéírók munkái között, elsősorban csak vitahelyzetben kaptak érdemleges figyelmet. Ilyen volt Kaffka Margit lezáró írása a Virágfakadás című lapban, amelyet méltán tart a hazai feministák egy része a magyarországi feminizmus megjelenése egyik első dokumentációjának.4 A másik ilyen irodalmi érdeklődést felkeltő írása nyomán meginduló levélváltása Szász Zoltánnal, amely egyértelműen bizonyítja, hogy Kaffka a közvetlen politikai jellegű feminista írásokon kívül mint irodalomkritikus is erőteljesen fellépett a számára a nőket előnytelen mintákban felmutató szépirodalmi írások ellen is. A kritikai írások körülbelül több mint hetvenöt százaléka csupán a nőírók műveinek vizsgálatát eredményezi. Rajtuk kívül csupán az említett Szász Zoltán Szerelem című kötetén kívül Lengyel Menyhért, Herczeg Ferenc, Szabó Dezső, Kosztolányi Dezső Négy fal között tartozik látókörébe. Ez utóbbi jelentősége csak jóval megírása után nyerhette volna el valódi értékét, 881
