Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 9. szám - Gyürky Katalin: Az élet női és férfi szemmel

hétöl szabadítja meg. így lesz Kukockij felesége olyan nő, akinek előző' házasságából ugyan már van egy kislánya, Tánya, de aki második férjét, Kukockijt már soha nem ajándékozhatja meg gyermekkel, s mivel nem szülhet, nó'isége, nó'i szerepe is csorbát szenved.

Ez azonban — legalábbis házasságuk első', tíz évig tartó, boldog periódusában — egyáltalán nem zavarja a férfit. Egyrészt azért nem, mert Tányát, Jelena első' házasságából származó lányát Kukockij a sajátjaként tudja szeretni (s ez a képessége egyébként ismét a nőalakokkal rokonítja, Médeával, aki annak ellenére, hogy szintén nem született gyermeke, unokahúgait és unokaöccseit a sajátjainak tekinti, és Szonyecskával, aki saját lánya mellett még egy idegent is felnevel), másrészt pedig azért nem, mert éppen a látnoki képességéből eredő védelmező funkciója tudatosítja benne, hogy Jelena élete mindennél előbbre való, s életének megmentéséhez képest néhány szerv, s ezáltal nőiségének megléte vagy hiánya csupán huszadrangú probléma.

Paradox módon azonban, ahogy Kukockijnak ez az életet védelmező funkciója ideig-óráig fenn tudja tartani ezt a már-már idillbe hajló családi boldogságot, ugyanúgy teljesen tönkre is tudja tenni, az ellenkezőjébe is képes fordítani azt. A Kukockij-család idilljének összeomlása ugyanis a nőgyógyász védelmező funkciójának egy, a családi kereteken túlnövő, általánosabb változatával hozható összefüggésbe. Mégpedig az abortusz problémájával.

Kukockij a sztálini korszak azon ritka orvosai, nőgyógyászai közé tartozik, aki éppen attól, hogy belelát a női szervekbe, s ezen keresztül bizonyos mértékig a nők leikébe is, az állam által egyébként tiltott cselekményt, az abortuszt, a magzatelhajtást bizonyos esetekben határozottan támogatja, s azért harcol, hogy végrehajtásáért a továbbiakban se a nőknek, se az orvosoknak ne kelljen a törvény előtt felelniük. Ezzel az álláspontjával pedig már nemcsak a nőket, hanem azokat a megszületendő gyermekeket is védi, akiknek tulajdonképpen nem lenne szabad világra jönniük. S a női test és lélek látnoka érdekes módon ezzel a védelmező szemléletmódjával a nők védelmező íünkciójára is ráérez: tisztában van azzal, hogy egy nő védelmező funkciója a már megfogant gyermeke nem-vállalására is kiterjed. Tudja, hogy a nők bizonyos esetekben, hátrányos pszichés vagy szociális helyzetükből adódóan éppen azzal védelmezik gyermekük életét, hogy még időben kioltják azt. A meg nem születés, illetve a születés megakadályozása mint védelmező eljárás ilyen formában az élet nehézségei, kilátástalansága elleni védelmet jelenti, és a női méhből, mint a védőburokból való kibújás értelmetlenségét hangsúlyozza.

Amíg azonban Kukockij, akit látnoki képességei, és a mástól fogant gyermek szeretetének képessége sokkal inkább a nőkkel, mint a férfiakkal rokonit, képes felismerni a nőknek ezt a - már a magzatuk világrajövetele előttre is kiterjedő — védelmező funkcióját, s ezzel az abortusz fontosságát és jogosságát, addig felesége, Jelena, akit a félje által végrehajtott műtét megfosztott női mivoltától, éppen ennek a nőiségének, védelmező képességének a hiánya miatt képtelen erre a felismerésre. A női mivoltától megfosztott, egyre férfiasabbá váló Jelena, (akinek az idő múlásával még női kerekdedsége is odavész, teste is a férfi test szögletességének hatását kelti), szemben férjével (aki pedig egyre inkább a női lélekkel azonosul) nem tud a nőknek ezzel a dönté780