Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 9. szám - Peter Tschuggnall: Alfons Jestl költészetéről
PETER TSCHUGGNALL Alfons Jestl költészetéről Alfons Jestl (1956) Innsbruckban teológiát tanult, majd több éves dániai tartózkodás, valamint az innsbrucki redemptorista kolostorban töltött időszak után visszatért a burgenlandi Mariasdorfba, ma ott irányítja a katolikus plébánia munkáját. íróként a német nyelvterület határain túl is nevet szerzett magának: olyan költő, aki tükröt tart és benső elmélyedést javasol a politikai játszmák és a (belső) egyházi hatalmi érdekek által manipulált, tömeggé szürkült fogyasztói társadalomnak. Jestl köntörfalazás nélkül fogalmazza meg gondolatait, versei játékos-játszadozó formában is állandóan az egyenértékű formák lehetőségeit kutatják, és fontos társadalmi háttér-motívumoknak adnak költői kifejezést. A versek konkrét eseményekre utalnak, a szerző (szubjektív) tapasztalatait őrzik. Még be nem gyógyult, nyílt sebekre tapintanak. A bírálat céljait a költő olykor rendkívül közvetlen, sőt néha tudatosan érdes nyelv- használattal közelíti meg, hellyel-közzel kendőzetlen vagy rejtett humorral és iróniával; hadd idézzem például a „Szent Föld” című verset: „a föld / a szent föld / tirol tartomány / / ...a püspököt ki- / se-egyház- / se-történe / nem vakarod / / harang-hazaffy-dörrenés- / hangja szent / szent / szent”, vagy a Falusi kocsmában című költeményt: „ablakot váj a köd / november vég- / e a l / szavaknak bor-karács- / pucér // a férfiak megél-regélnek / / hím-bika- vesszők”. Ebben a költészetben mindenesetre a kritikus Jestl kritikusa számára is komolyan megtapasztalhatóvá válik a szerzőnek az az őszinte és szenvedélyes meggyőződése, hogy „manapság az irodalomnak ismét fel kell fedeznie prófétai hivatását, s hangot kell adnia e szerepnek”. A Jestl által szervezett Stadtschlaining-i irodalmi találkozók (2001-ben és 2002-ben), amelyeken különböző kultúrák írói vesznek részt, a mindennapok értelmében is megjelenítik a költő és pap célkitűzéseit. Ezek az eszmecserék az interkulturális és etnikai jellegű párbeszéd hitelességéről tanúskodnak - e párbeszéd gondolata megtermékenyíti és táplálja az elméletet és gyakorlatot egyaránt. Báthori Csaba fordítása 773
