Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 7-8. szám - Vajda Károly: Reflexiók Nietzsche igazságkoncepcióira
tásokkal teli éjszaka eljövetele előtt idézi meg az előbb említett első' reggeli életélményt, de egyszersmind azt is egybekapcsolja, ami együvé tartozik, nevezetesen az r|vü3pE fogalmát és az xpE képzetét.58 Ez utóbbi fogalom igazságot jelent, no meg megbízhatóságot és szilárdságot. Azaz a szó tovább őrzi a szilárdság élményének temporális alaptapasztalatát. Az a kijelentés tehát, hogy I-ten szavai igazak, nem azt jelenti, hogy I-ten nem állít valótlant, azaz nem hazudozó. Vagyis nem egy istenkáromlás inverziója. Sőt annak kifejezésre juttatása sem, hogy I-ten végtelen intellektusa és a realitás, azaz a rés teljessége közötti adekváció teljes. Az isteni igék igazságának hangoztatása hol a megtörtént eseményekre visszatekintő kons- tatálás, hol pedig az élet fordulatai előtti biztatás kifejezése. xpE ap5ß (bede- rech emet), azaz igaz,59 helyes,60 egyenes61 úton vezeti az I-ten Ábrahám szolgáját, amikor az ura parancsára visszatér annak szülőföldjére, hogy Izsáknak megfelelő menyasszonyt hozzon. A fordítók zavara szembeötlő és ugyanakkor érthető is. Nincs olyan tömör magyar kifejezés, mely visszaadhatná a héber eredetinek, a történet egészére reflektáló jelentését. A szolga itt ugyanis visszatekint bejárt útjára, szembenéz saját kishitűségével, hiábavalónak bizonyult - de amúgy mégiscsak „reális" - félelmeivel. Mivel a kifejezés a Biblia egyik legősibb rétegéből származik, valószínű, hogy egy valaha mindennaposnak számító beszédfordulattal van dolgunk. Az xpE apó az ingoványon, harcias idegen törzsek szállásterületein, sivatagon, azaz a teljes bizonytalanságon átvezető olyan út, mely veszélyek sokaságán át is célba visz. Az xpE tehát olyan igazság, mely a bizonytalanság erőterében érvényesülő bizonyosság folyamatából ered. I-ten szavai is ebben az értelemben igazak. Ez a fajta igazság valaminek a processzuális megigazulása a ráhagyatkozás dialogikus viszonyszövevényében. E fogalom tehát, ha a ráhagyatkozás specifkus összefüggésében is, de mégiscsak megidézi a görög 9Ík°üem Heidegger által kibontott dinamizmusát. Az xpE fogalma, ha maga még oly kevéssé privativ képzésű is, szintén ellentétek dinamizmusát implikálja: a gyermek gyámja, aki a rábízott gyermekkel menekül a sivatagban, vagy a fóldúlt országban, még a saját élete árán is védi azt a csöppséget, aki pedig az ő életének elvesztése esetén aligha kerüli el a halált. Az ingovány közepén szilárdnak mutatkozó út labilis stabilitása pedig roppant ellentétek kusza szövedékének nagy feszültségű erőterét emeli be a héber igazságfogalom kultúrateremtő jelentéstörténetébe. r]VE5pE, azaz a héberek, vagyis az örökké úton lévők hite62 az ebbe az erőtérbe való belépés fólvállalását jelenti.63 Meg magát az igazságot... Mint létmódot. 2. Az nvOlpErrs xpE koncepciójának átsejlése Lehet-e szó azonban a bibliai igazságkoncepciók akárcsak halvány tükröződéséről egy olyan gondolkodó esetében, aki életének egy szakaszában az egy- házellenesség és az antijudaizmus radikalizmusáig is elmerészkedve szállt szembe kora konvencionális gondolkodásával? E kérdésre valójában már akkor megadtuk a választ, amikor írásunk elején64 részletesen szóltunk arról a belső kényszerről, mely Nietzsche Zarat- hustrája és a szentírási irodalom hagyománytörténése közötti viszony játékteréül egy fiktív-mimetikus téridőt jelöl ki. Most tehát elegendő, ha rámuta697
