Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 7-8. szám - Szilárdi Béla: Tétova tünemény

PÉTER (nevetve) Ki fog győzni? Valószínűleg győztesek csak az okosok lehet­nek. PÉTER A nagyokosok. Franz Kérdés, ki okosabb a másiknál. ELISABETH (közben bejött) Biztosan a privilégizált okosok. FRIEDRICH Mennydörgést hallok? Elisabeth Figyelmeztetlek! Vegyél engem komolyan. FRIEDRICH Merthogy te tudod mindig, mit beszélsz. ELISABETH Hallottam, miről beszéltetek. PÉTER Csak úgy össze-vissza az okosokról. Akik esetleges győzelmük ellené­re, magukat a legszerencsétlenebbek közé fogják sorolni. ELISABETH Önök egyelőre nem úgy néznek ki, mintha szerencsétlenek len­nének. FRIEDRICH De győzteseknek sem mondhatjuk magunkat. FRANZ Győztesek? Hogy is lehetnénk azok. Manapság semmit nem érnek erőfeszítéseink, mert azok egy semmivé enyésző világra épülnek. ELISABETH Oh, a vesztes nemzedék! PÉTER Egy kultúrálatlan világ által kitenyészetett emberek halmaza, akik csak azon fáradoznak, hogy hatalomra kerüljenek. Franz Aztán fenn trónoljanak. PÉTER Akkor már semmi nem számít. Illetve csak az, hogy a politikai hatal­mukat minden áron megtartsák. FRANZ Azon fáradoznak, hogy a maguk javára lehetőleg mindenkit megnyer­jenek. ELISABETH Uralkodók mindig voltak és lesznek is. FRANZ Az eljövendő idők a demokrácia terrorjának árnyékát vetik előre. PÉTER A tömeg uralmát? FRANZ Láthatjuk, sőt, már tudjuk is: a tömegember életveszély. FRIEDRICH Ebben a világban mi idegenek leszünk és magányosak. ELISABETH A nagy magányosságon lehet segíteni! FRIEDRICH Igen, valóban, te biztosan tudod is, hogyan. Persze... bizonyára féijet keresel magadnak. ELISABETH És te? Rövidlátó vagy, nem látod még azt sem, ami az orrod előtt van. FRIEDRICH Én? Én most azt ajánlom neked, hogy kezdj el szépen énekelni. (dallamtalan énekbe kezd) Amíg testemnek még van izgató alkata - Láthat­tok engem, miközben fürdőm. Ha nem leszek, csak aszott satrafa, úgyis el­visz majd az ördög. ELISABETH Ugyan, ne beszélj bolondokat. így szónokol egy nagy költő? Mi­kor láttál te engem fürdés közben? PÉTER (nevetve) Hölgyeim, uraim, ne legyünk ennyire hétköznapiak. Ne ad­juk alább a tőlünk megszokott nívónál! PAUL (feláll az asztaltól) Friedrich, figyeljen csak. Most olvasom, kedves ba­rátnőnk, Malwida asszony levelét. Üdvözletét küldi, és engem kér, hogy mu­tassam be önnek Lou kisasszonyt. Talán emlékszik, már említettem nevét, sőt áradoztam róla, hogy milyen szép, okos teremtés, mert hogy fiatal kora ellenére nagyon olvasott, és... FRANZ Úgy hallottam, meglehetősen szabad szájú a kisasszony. 618

Next

/
Oldalképek
Tartalom