Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 5. szám - Herma Schotkovsky-Storfer: Ment. És jött! (vers)
Ez a megaláztatás, amelynek áldozata lett! Mint akit elkaszáltak! Letaglóztak! Szétszaggattak! Istenem, milyen szegény lett most! Milyen szegény a család is! De: kiállta! Minden bútorát - csak a létszükségletét hagyva meg - lefoglalták! A nagy árverezés után ismét kis árverezések! Transzferálások! Még a kredencet is! A szennyesládát! A ruhásszekrényt! Minden stílusosat, értékeset és régit. Még a kis kóristalányt is, akinek mellszobra az ő regényalakja! Az íróasztalát is! Hozzá a saját könyveit! Az edény most két egyszerű asztalon áll a hatalmas lakószobában (a konyha csak szűkösen volt felszerelve). A hosszú pádon a falnál szennyes fölhalmozva. Ágynemű, abroszok, fehérnemű. Közöttük pruszlik és pullover. Vállfára akasztva ruha. És mindezek közt, csöndes beletöró'déssel egy szófán ült a megviselten is nagy idős hölgy! Fábián László fordítása Dolores Viesér 392
