Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Zsávolya Zoltán: Kévés Györgyhöz (vers)
ZSÁVOLYA ZOLTÁN Kévés Györgyhöz- diarium orczyarium Vad hózás idején hozzád komolyan fe’kiáltok! Ments ki, nagy ember, ments, kérlek, e vészbö’, ha!, ki. Égilakó a neved, tefelédleg irányz’ a könyörgés; jó hogy!, mert ott ülsz, téri magasba honolsz tényleg, már elevén, s hivatásod ez ám: gólyalábon sambát (szellemileg) ropni legen, viharon. Mint vetitó'vásznón, egykor, rongytérd Latabárka, lépni a filmből, jó?, lépni elő szilajon... ...archítektonikúst, csak ilyenképp mormolom egyre azt, hogy az Építész táplálkoz’ tebelűled. Nassoljon s hallgasson is ő fenemód a szavamra, mert aki fent van, azé mind e torony-falazat! Minden öv éje tehát, vagyis ím, a tiéd, amikéntha pályád pompázatos árnya alatt repülőn élnénk, és ettől eminenst egy diadalívre függesztnénk szemeink: mint vonul el azalatt Osí meg Zsámbék, Budapest, Tök, Kassa, Fehérvár és Jászó által fémjelezett elemi iskoláid soka, majd Széchény’ Pityu Kótere (Sopron), végül a Műegyetem megfelelő kara is. Arra az ELITI* *: hőn, azután Agró- s Ipa’terv-irodákban* töltött pár év még, kábé úgy húsz-huszonegy. S Építőművész Szöv. kel’, igen - hát bízo’nyal - annak, maggánarchítektural aktivitásba ki kezd. Élelmiszeripari Tervező Intézet * Agro- és Iparterv vállalatok
