Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 1. szám - Határ Győző: "Autentikus líra"; "Frotáttörés"; Emigránsnak születni kell; Elszólás; Szabadsághősök vagy ámokfutók

Szabadsághősök vagy ámokfutók

Egykori kollégám az angol rádióban, jeles és tudós kultúrmorfológus, Zaka- riah Zaki, földigrombolt nosztalgiával felsóhajtott és így szólt: »Hol vannak azok az idó'k! A tizedik századi eló'idó'k, amikor az Ibér-félszigetnek a mozlimok alatt 17 egyeteme volt, a keresztény Európának meg csak kettő'. A közkönyvtár fogalma Európában még ismeretlen volt és a mai „Spanyolországnak” a mórok alatt 74 volt a közkönyvtárak száma s a tetejébe, hetvenötödiknek ott volt a cordobai Központi Nagykönyvtár, amelyet II. Al Hakkam gyűjtött 961 és 976 között és 400 ezer kötettel dicsekedett. A másfélszázezer lakosú Cordoba utcáin közvilágítás volt, közbiztonság; Bagdad után ez volt a földkerekség legnagyobb kultúrközpontja, mi adtuk a világnak a kerámiát, a mázas fajanszot, a polikróm terrakottát, az algebrát, a kémiát, a szeksztánst, a csillagtérképeket; Ibn Rusdot, akit ti Averrhoésznek — és mi perzsák Ibn Szinát, akit ti Avicennának hívtok és Európa-szerte nem egy kolostorban azt hitték róla, hogy keresztény szerzetesbarát...« Itt az aprótermetű perzsa csüggeteg szünetet tartott és újfent nagyot sóhajtott. »Azt kérded, hová tűnt mindez? Megvan még, de csak úgy, mozlim módra, eszement lemaradás formájában. Hogy miért, kérded, mi volt e katasztrofális lemaradás oka? Én mondjam meg neked, aki olyan szerencsés vagy, hogy a szekuláris Európában élhetsz és többszörösen túl vagytok rajta? Az ok: az iszlám zsarnoki teokráciája. Nincs nagyobb istencsapása, mint az istenuralom. Karanténban tartja a szellemet, amely hol költői misztikába, hol sorvadásba menekül. Ha egyszer egy láncszem kiszakad, a lánc lehull, a szellem neki’ózisát nem lehet megállítani. A DNS-t már nem mi találtuk fel. A repülést? Nem mi találtuk fel. A rádiózást. A mobiltelefont. A komputert. Az internetet. Nem mi. Jusson eszedbe és soha ne téveszd szem elől: azokat az eszközöket, amelyek a terrormerénylet megszervezéséhez és kivitelezéséhez szükségesek voltak, olyannyira, hogy nélkülük nincs se szervezkedés, se merénylet: a léglökéses gépet, a világhálót, az egész világtérképre kiterjedő eszközhálózatot nem mi találtuk fel. Ha ez nincs, a merénylők mozdulni se tudnak.« Itt perzsa barátom érzelmi szünetet tartott, hogy második szenvedélyes tirádájához erőlendületet gyűjtsön, és a nyomaték kedvéért a székét is felém fordítva, így folytatta: »Az isten áldjon meg, ha istent ismersz, az isten szent szerelmére! Csak azt ne mondjátok nekem, hogy „szabadsághősök”! Csak azt ne! Hogy az ilyen hasonló merénylők „szabadsághősök” voltak vagy lehetnek! A ti szabadsághőseitek kiküzdötték a nemzetek jogait, határait, államiságát, latin/cirill ábécéjét, irodalmát: azt a Nemzetek Európáját, amely most egyesülni készül. De senki az iszlám orbitusán és égisze alatt nem hallott ilyen „szabadságról”. Nem mintha ulémáink hallottak volna Dioníisziosz Areiopagitész Égi Hierarchiájáról, de a miénk sokkalta rosszabb. Az Ottománság kánonjogi alkotmánya szerint a szultán Allah oda17