Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 2. szám - Boda Magdolna: Ebéd utáni szieszta; Kavicsok
BODA MAGDOLNA Ebéd utáni szieszta- Na most tele a poci, szépen megmossuk a praclikat, aztán irány hajcsikálni, csak így lesz erős Pucuska (és a fene, de anyuka is dögfáradt). - Széthajtotta a cseresznyével díszített takarót és megigazította a párnácskát. Pucus állt az ágy mellett és erősen szorította magához a maciját.- Anyúúú, de még szomjas vadóók és pisilni kell, és kakiilni iis — és macit tartó kezével dörzsölgetni kezdte a szemét, a másikkal pedig a gatyáját marko- lászta. (Nem fogsz ki rajtam büdös kölyök, hiába találsz ki bármit, alvás lesz és kész.) — Na jó, de ha nem igyekszel, elmarad a mese! - És nyomatékként felmutatta a mesekönyvet, de aztán megadóan az ágyra dobta és kiterelgette az ifjút. Visszafelé Pucus jött előre és jól begyakoi’olt koreográfiával az ágyhoz ment, ügyes mozdulattal fóltornázta magát és betornázta magát a cseresznyés takaró alá.- Anyuuu, a tööpééés meséééét akajom, jó?, a tööpéset! Ászt meséjjed léc- cíves! — és a takaró alatt bal kezével a mellére szorította plüssmackóját, jobb keze hüvelykujját pedig ellentmondást nem tűrően a szájába dugta. (A törpéket, a törpéket, már egy hete törpézünk, már a könyökömön jön ki, inkább a róka meg a hollót mesélném, de amilyen álmos vagyok, egyben nyeletném le az egész guriga sajtot, nem részletezném.) — Egyszer volt, hol nem volt... Volt egyszer egy... Ne fészkelődj Pucus... ébenfekete haja volt, fekete szeme (uramisten vettem hajszínezőt, vagy elfelejtettem? Na kipróbálom a Bella Colort, hátha jobb lesz... A múltkori festék úgy kiszárította)... a gonosz mostoha... mondom, hogy ne fészkelődj... és napjában ezerszer is elővette csodatükrét és megkérdezte: tükröm, tükröm... (Pucus, Pucus aludjunk már... afenébe, elzártam a gázt?, a francba, hányszor keljek még föl?) — Szinte kirepült a már bemelegített takaró alól. Pucus már harmadszorra fordult meg. A hirtelen mozdulattól elhessent az álommanó, kicsi szeme kikerekedett. — Anyuuu, ha főkelek átmehetek Zolikához jáccaniii? Lemehetek a jáccó- térre jáccaniii és elmedünk a cijkuszba is és nyalókát is veszünk?- Igen, de most aludj, (átmegyünk, lemegyünk, elmegyünk... Na és velem mi lesz, mikor tudok már végre egy szuszra elolvasni egy nyavalyás újságot, az első oldaltól az utolsóig, és mikor tudnék végignézni egy filmet, és mikor tudnék végighallgatni egy Beethoven szimfóniát, és mikor tudnék reggel nyolcig aludni, és mikor és mikor és mikor?) ... - Óvatos mozdulattal visszabújt az ágyba Pucus mellé és folytatta... - és akkor Hófehérkét megsajnálta, és az erdőibe érve megölelte, azt mondta, hogy menj minél messzebb, nehogy a go120
