Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Vlagyimir Vojnovics: Szűk baráti körben

mint itt minálunk, de nem is reszkírozol annyit. Rád dűlhet persze az egész, de asz csak ecce’ van, itt viszont minden nap meghal az ember a félelemtő’. Megremegett és felegyenesedett, amikor meghallotta maga mögött valaki lélegzését. Arija volt az. A tőr markolatával a füle tövét vakargatva, egyik be­szélgetőtársról a másikra nézett kíváncsian.- Kíváncsi lennék, hogy miről folyik ez az érdekes beszélgetés - kérdezte, Koba elvtárs hanghordozását utánozva. „Hallotta vagy sem?” - villant át egyszerre mindkettőjük agyán. „Hallotta” - döntötte el Molokov, és rögtön megtalálta a kivezető utat.- Borscsov elvtárs éppen azt ajánlotta - mondta finom iróniával a hang­jában hogy vele együtt távolodjak el az aktív tevékenységtől, és vonuljak belső emigrációba. De Borscsovot sem ejtették fejre.- Hülye vagy! - mondta és kihúzta magát, kidüllesztette a mellét. - Csak ki akartam kóstóni, hogy mi lakozik benned. Úgyse’ hisz neked senki, ismer­nek mint a rossz pénszt, de én nem hordok okulárét, tiszta szemmel nézek Koba elvtárs szemébe és a naccerű gyövő fénylő messzeségeibe.- Hát ez az, hogy ,gyövő” - gúnyolta Molokov. — Először tanulj meg ren­desen oroszul, és csak aztán... Nem fejezhette be a mondatot, mert mindkettőjük szerencséjére a bepó- lyált fejű Pohljobisev rontott a szobába.- Koba elvtárs! Koba elvtárs! - kiáltotta a küszöbről, amiért azonnal ka­pott a füle tövére Leontyijtól- Talán nem látod - mondta Leontyij hogy Koba elvtárs a hajnali ál­mával van elfoglalva? Mi van már megint? Pohljobisev, a rendkívüli felindulástól remegve, egyetlen szót ismételge­tett: ,Adik”! Nagy nehezen sikerült kiszedni belőle, hogy Adik hadserege át­zúdult a határon. Azonnal rendkívüli és különleges tanács ült össze. Leontyij Arija elnökölt. Tiszteletbeli elnöknek az álmában ugyancsak jelen lévő Koba elvtársat válasz­tották meg. Gondolkozni kezdtek, hogy hogyan tovább. Versilov azt mondta, hogy azonnal általános mozgósítást kell elrendelni. Kazanovics az összes híd és pályaudvar haladéktalan fólrobbantását javasolta. Mirzojan szót kért, és megjegyezte, hogy bár jókor és határozatképesen összeült a tanács, nem lehet nem figyelembe venni Koba elvtárs egyszerre való jelen- és távollétének té­nyét.- Természetesen tudunk ilyen vagy olyan határozatot hozni — mondta —, viszont az sem titok, hogy egyikőnk sincs biztosítva a komoly tévedések ellen...- De hát kollektívát alkotunk - mondta Kazanovics.- A kollektíva, Kazanovics elvtárs, mint ön számára is ismert, különálló személyekből áll. És ha egy személy képes tévedni, akkor több személy többet képes. Tévedhetetlenül bölcs és helyes döntést csak egy ember tud hozni. Ez az ember Koba elvtárs, de ő sajnos most hajnali álmával van elfoglalva.- Mi az, hogy „sajnos”? - avatkozott közbe Leontyij Arija. - Ebben a kér­désben helyesbítenem kell Mirzojan elvtárs megállapítását. Nagy öröm szá­munkra, hogy egy ilyen, mindőnk számára nehéz órán Koba elvtárs hajnali álmával van elfoglalva, és a legbölcsebb döntések további meghozatalához szükséges erőt gyűjti. 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom