Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 10. szám - Cebula Anna: Textilkiállítás a lendvai Vár Múzeumban
ország közel 2000 alkotója fordult meg munkájával ezeken a kiállításokon. Büszkeséggel tölthet el bennünket, szombathelyieket, hogy a világon egyedül itt van ilyen hosszú múltra visszatekintő' rendezvény. A több mint 1000 darabos gyűjtemény nagy részben a művészek nagylelkűségének köszönhetó'en gyarapodott ekkorára. A kicsiny méretű gobelinektől és csipkéktől a papírral, hánccsal, tollal és fémmel kombinált textileken keresztül egészen a cementbe merített anyagokig minden megtalálható a Képtárban. A minitextilek kis méretét a művészek az anyag lehetőségeivel ellensúlyozzák, a tervezők ontják az ötleteket, a variációkat. A minitextil művészetben nincsenek szembetűnő nemzeti sajátosságok, nem léteznek iskolák, a textilesek nem tömörülnek csoportokba. Mégis időről időre láthatók divatok, tendenciák, hol a textiltől idegen anyagokkal dolgoznak szívesebben a művészek, hol pedig a természetes anyagok felé irányítják a figyelmüket, ahogy ez a legutóbbi seregszemlén is tendenciózus volt. 1995-ben a biennálé szervező bizottsága zászlópályázatot írt ki az 1996- ban megrendezésre kerülő Millecentenárium címet viselő biennálé tiszteletére. A választás azért esett a zászlóra, mivel már a honfoglaló magyaroknak is voltak feltételezhetően zászlajai, amelyek a nemzetségek megjelölését szolgálták, majd megjelentek a kereszténységet és az egyházat képviselő liturgikus zászlók. „...Nincs még egy olyan általánosan használt szimbólumhordozó, mint a zászló. Nemzetközi szervezetek zászlajain át, a jól ismert nemzeti „felség” szimbólumnak minősített darabokon keresztül a legkülönfélébb társadalmi szerveződések zászlócskáig szinte minden embercsoport, abban a pillanatban, amint valamiféle szempont szerint elkülönül a többiektől, azonnal, vagy majdnem azonnal zászlót is kreál magának, céljait, elképzeléseit zászlójára tűzi...” - írta Cs. Kottra Györgyi muzeológus, az 1. Nemzetközi Zászlóbi- ennálé fővédnöke. A várban bemutatott zászlók műalkotások, ezért nem szabad csodálkozni, hogy sokuk nem hasonlít az általunk ismert különböző nemzeti és katonai vagy egyleti zászlókra. Hogy a bemutatott darabok mindennek mondhatók csak esetleg nem zászlóknak. Hogy hol vannak a megszokott trikolórok vagy címeres zászlók? Ismétlem, ezek műalkotások, melyek a biennálékra készültek, s az egyetlen megkötés a formátum volt, a 100 cm x 300 cm-es fekvő forma mint befoglaló méret. Minden, ami ezután megszületett, a művészek fantáziáját és leleményességét dicséri. Az itt bemutatott zászlókat három kategóriába lehet sorolni. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek a zászlóformához alkalmaztak autonóm textilművet, a második csoportba tartoznak azok a munkák, melyek a zászlórudat használták fel tértextiljeik lengetéséhez. Végül, a harmadik csoportba tartoznak azok a műalkotások, melyek a hagyományos zászlóformát, valamint motívum világát is magába foglalják, ezeket nevezhetnénk zászlós zászlóknak - hagyományos zászlóknak. Mindhárom csoportban vannak szép, érdekes és meghökkentő alkotások. Remélem, hogy elnyeri a kiállítás a látogatók szimpátiáját, és értékelik, hogy a világon egyedül Magyarországon, Szombathelyen van nemzetközi zászló triennálé. 927
