Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - Pardi Anna: Töredékek Pascalról; Szándéknyilatkozat (versek)
PARDI ANNA Töredékek Pascalról A mindennapi érzések világából korán tévedt a mindennapi felfoghatatlanságok körébe Elaise Pascal. A kör szó szerint értendő': már tizenhat évesen, a kúpszeletek tanulmányozása közben, a kúp csúcsát az alapkör egy pontjával összekötve, a síkon megjelenő kép parabolája végtelen, mivel soha nem vetül a síkra a vetítést közvetítő pont, vagyis a projektív geometria előfutáraként a véges alakzat, a kör, végtelen képet ad. A tudomány, a kutató értelem megszállottjaként Pascal a földet siralomvölgy helyett a tevékenységek völgyének keresztelte el. Lázadóként talán épp azért tanult annyit, mert orvosai eltiltották a tanulástól. Szédülések űzték a matematika fogyatékosságok nélküli világába. A legnagyobb, immár tartós szédület a matematikai végtelen felfoghatatlan- ságtól fogta el; a kettős végtelen alapelvétől, amelyet a francia tudós a fizikai világia is alkalmazott. Egy különös novemberi éjszakán, midőn elhunytak már a nappali szavak, s a vendégfogadás véget ért, távozó lódobogások verték fel a sublunáris világ csendjét, s a Hold távoli szikláiról vetül fehér gyász a szobákra, Pascal a merő titokzatosságok e völgyében érzékelte, hogy a sorsok nagyon távoli jelenségekre vannak felfüggesztve egyrészt, másrészt az emberi mértékek csak röpke látogatói az igazságnak: - a kettős végtelent a természet is hordozza. Tehát a premodern kor egy estéjén az adófelügyelő házából távoztak a látogatók, a valóságosak, de Pascalhoz az űrök üdvöskéi geometriai alakzatok formájában benyitottak. A libériás szolga kioltotta a kandeláberek gyertyáit, a sötétedő lobogásban atomisztikus képpé rezgett a lakáj, reprezentálva a kettős végtelen alapelvét: minden a végtelenig osztható és a végtelenig növelhető: - mérhetetlen mennyiségű minőség támadja az embert, ki marad silánynak. 843
