Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - T. Ágoston László: Eltékozolt évek
Ez egy buldog. Amit egyszer a fejébe vesz, azt meg is csinálja. A sok ellenzéki csak csahol körülötte, de a nyomába se érnek. No de nem sokáig csinálhatják már azt se... Ahogy én ismerem, előbb-utóbb kinyírja valamennyit. Meg is érdemlik. Ha egy kicsit megvakarják őket, kiderül, hogy mind kommunista volt. Föl kéne kötni valamennyit, de hát tudod, mi van?... A demokratizmus meg a jogállamiság... Mit szólna hozzá a Nyugat?... Ugyan kérem! Addig itt nem lesz rend, amíg egy is marad Kádárék kiszolgálói közül.- Különös — gondolkodott el P. - Annak idején, amikor még az én feleségem voltál, mindig azért nyüstöltél, hogy lépjek be a pártba, csináljak karriert. Ha jól emlékszem, azért is költöztél át a másik szobába, mert nem akartál egy levegőt szívni egy antikarrieristával. Most meg...- Hja, kedvesem, változnak az idők, változnak az emberek... Én a helyemen vagyok! Te pedig jobb, ha elfelejted a múltat, mert nem vagyok benne biztos, hogy pontosak az emlékeid.- Értem én, értem - bólogatott P. kesernyés mosollyal az ajkán. — Csak az nem fér a fejembe, hogy akiket annak idején csodáltál, most azokat akarod kinyírni. No de hát ebből áll össze a történelmünk... Ha csak a huszadik századot nézem: tizenkilencben a kommunisták kinyírják a nagypolgárokat, utána a fehérek fólkoncolják a vörösöket. A háború alatt a nyilasok elhurcolták, krematóriumba küldték a zsidókat, meg az ellenzékieket. Utána a kommunisták fölkötötték a nyilasokat, deportálták a kulákokat, és megtisztították az országot a saját pártjuk nyugati emigránsaitól. Kádárék kinyírták az ötvenhatosokat és behajtották a parasztokat a téeszbe. Most jössz te, és föl akarsz akasztani mindenkit a demokrácia jegyében, aki az elmúlt negyven év alatt életben akart maradni.- Te teljesen hülye vagy, P! Azokat véded, akit megnyomorították az apádat?- Védi a fene, csak elegem van a vérből. Dolgozni szeretnék végre: építeni és nem rombolni. Mivel lesz jobb, ha újabb vérfürdőt rendeztek? Lesz attól kenyere a munkanélkülinek, otthona a híd alatt lakónak?- Ez tipikus ellenzéki demagógia! Vörösökkel nem vitatkozom. Különben is jellemző rád, hogy mindig azt támadod, akiből akár hasznot is húzhatnál.- Én nem élősködni akarok, hanem dolgozni. Dolgozni és emberi módon megélni a munkám után.- Csak hangoskodj, hangoskodj! De aztán ne csodálkozz, ha egy kicsit belenéznek a te múltadba is. Nem is kell visszafelé kotorászni, itt van rögtön a gyerektartás. Mennyivel is járul hozzá a vállalkozó úr a lánya egyetemi tanulmányaihoz?- Költői kérdés, hiszen már a váláskor letiltattad a fizetésemből. Különben sem vagyok vállalkozó.- Gondolhattam volna. Aki hülyének született, akként is fog meghalni - ezzel fölállt, és otthagyta a férfit.- Mondd Klárikám - kérdezte otthon a feleségétől P. -, gondolkoztál már azon, mi lesz velünk a halálunk után?- Butaságokat beszélsz - ingatta a fejét az asszony. - Még ötvenéves se vagy, hol van még a halál? Engem inkább az izgat, mit főzzek vacsorára.- No igen - bólogatott P. -, csak tudod, arra gondoltam, hogy kell vagy 723
