Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Dobri Imre: Történet és szövegszemantika
Megközelítésünkben a narratív szöveg minimálisan három szintjét különböztettük meg, a recepció által már korábban vizsgált történet és narráció szintjén felül a szöveg szintjét is. Ugyanis ez a Darvasi-novella már maga nehezíti meg a történet felöli olvasást és értelmezést, mert a történet feldarabolásával, a történetmondás mikéntjét, annak nyelvi-textuális eljárásait állítja előtérbe, vagyis a befogadói figyelem középpontjába. És mivel a narráció folyamatában, illetve a narráció és a történet viszonyában nem tudtunk egy új értelemképzés (nyelvi) útjaira bukkanni, úgy arra a következtetésre jutottunk, hogy az egymással inkongruenciában lévő történet és narráció mellett a műnek egy harmadik megnyilvánulási módját is vizsgálat tárgyává kell tennünk. Magyarán a művet mint szöveget, vagyis mint mondatokból, szavakból, morfémákból és- hangokat jelölő - betűkből, vagyis jelek bői felépülő egészt is vizsgálnunk kell. Tehát a szöveg minden előbb felsorolt elemét, mikor a szöveget - Barthes nyomán — a Jelölők rendjeként” határozzuk meg. Vagyis nemcsak a szintaktikai-grammatikai szerkezet, a retorikai struktúra viselkedik je/ként a szövegben, hanem a szó is, sőt a szónál kisebb nyelvi egységek is, a morféma, a hangcsoport és a hang (illetve az ezeket jelölő betűk) is. Ezeket a jelölőket azonban- s itt már eltérünk Barthes felfogásától - nem üres, önmagukban álló, hanem értelmezett jelölőkként fogjuk fel: diszkurzív elemzésünk során éppen a narratív szöveg jelértelmező aktivitását és saját aktivitásának nyelvi reflexióját követtük nyomon. Mert, mint láttuk, Darvasi novellájában a szöveg legelemibb szintje is részt vesz a jelentésalkotásban. JEGYZETEK 1 A tanulmány a T 038029 számú OTKA-kutatás (A szó mint trópus a költői szövegben) keretében készült. 2 Darvasi László, Rozália Fugger-Schmidt, in.: Szerezni egy nőt, Háborús novellák, Pécs, Jelenkor, 2000, 34-40. 3 Ld. Bombitz Attila, Egy könyvmutatványos legendája, Darvasi Lászlóról tíz flugblattban és Rácz I. Péter, Sikerfaktorok című előadásai a VII. JAK Tanulmányi Napokon: Irodalmi siker- történetek a ’90-es évekből, nyomtatásban Jelenkor, 43. (2000), 2. 4 Bombitz Attila, i. m., 178. 5 Szirák Péter, A történet és a nyelv (A Darvasi-olvasás), in.: Folytonosság és változás. Alföld könyvek 2., Debrecen, Csokonai Kiadó, 1998, 121. 6 Ld. Mikola Gyöngyi, A történet rehabilitálása, Darvasi Lászlóról, in: Csipesszel a lángot, Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról, szerk.: Károlyi Csaba, Bp., 1994. 7 Palkó Gábor, A .Darvasi-történet", Darvasi László: A Kleofás-képregény, in: Alföld, 47. (1996), 11., 83. 8 Ld. Bónus Tibor, Mítoszok árnyékában, Darvasi László prózájáról, in: Alföld, 45. (1994), 6. 9 Ld. Ferencz Anna, A mondhatatlan (el)beszélése, Darvasi László Stern úr című novellájáról, in: Jelenkor, 43. (2000), 10., 1006-1015. 10 Szilasi László, pninden, amit külön dobtam”, Darvasi László: A könnymutatványosok legendája, in: A Kopereczky-effektus, Pécs, Jelenkor, 2000, 219. 11 Bednanics Gábor, A történő elbeszélés, Darvasi László: A Zord Apa, avagy a Werner-lány hiteles története, in: Alföld, 49. (1998), 9., 59. 12 A motívum ilyen meghatározását részletesebben lásd: Olga Frejdenberg, Motívumok, in: Helikon, 65. (1999), 1-2., 55-63. 13 Szirák Péter, i. m., 123. 14 Márton László, Tündéri bolyongás, in: Élet és Irodalom, XLIIL, 37. (1999 szept. 17.). 15 Kérdéses, hogy Darvasi műveit tarthatjuk-e mágikus realista írásoknak. Szilasi László 718
