Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Dobri Imre: Történet és szövegszemantika

ga Dzseniferr ringó derekának. Rozália Fugger-Schmidt köpött mérget a szeméhe." 37.) Vagy valójában minden ember hasonló lenne? Ali Batazar, mint az eló'ző idézetben látjuk, Blága Dzseniferrnek udvarolt, aki igazából Rozália Fugger-Schmidt, de ő az elbeszélő felesége. Ezek szerint akár úgy is olvashatnánk a novellát, hogy az elbeszélő és a kétszeres Ali Batazar ugyanaz a személy.

Az alakok metaforikus kapcsolatát a novella a hangok szintjén is föltárja. A szereplők neveiben ugyanis ugyanaz a hangkapcsolat ismétlődik: MeLIndA, RozáLIA. A hangkapcsolatok ilyen szerepét Melinda Pipo megkülönböztető jegyeinek hangsorai is igazolják. Pontosan ezek a hangkapcsolatok indokolják a látszólag motiválatlan jegyek hozzárendelését a lányhoz. Egyrészt az ELI hangsor: „A lány vérbElA menekült volt” (34.), ,p feje félrehlLLEnt”, ,A bokáját egyszer maga Jézus törölgette fényesre egy /ILLérEs dubrovniki szivaccsal", ,psILLéőEn ringatták, és a feketeszén cslLLogását csempészték a tekintébe” (35.). Másfelől a RozáLIA név hangsorának és változatainak ismétlődése, amely, mint láttuk, RozáLIA Fugger-Schmidttel való összetartozásukat is motiválta a hangok szintjén: gyermekkorában román baptisták szlkLAALAkú jAjkláhtásAl közé szorulhatott” (35.). De ugyanez a hangsor teszi motiválttá azt is, hogy a lány „ALI Batazar tulajdona" (35.). A makói Ali Batazarnak is ezért lehet jelzője, hogy ,finom ujjú és melAnkólAára hajlamos” (36.). Szóltunk arról, hogy a szöveg és a lány egymás metaforái, ahogy arról is, hogy a szöveg reflektálja önnön világszerűségét {,pz én házam olyan, mint a világ” 37., 39.). Az utóbbi esetben a ház válik a szöveg metaforájává. Ez a háromszög fonetikailag a oILÁg szóban tematizálódik. Nem véletlen tehát, hogy végül a lány életrekeltésének folyamatában is ez a hangsor ismétlődik:,Azzal a testet összevarrta és szépen tAlprAáLLltottA. Adott a lánynak vagy két liAgymAlLLMú pofont. MELIreüA Pipo megrázkódott. HAzAvlszLEk, mondtam MElAndA Pipának. (39.)”

A nyelvi metaforikában tehát a szöveg hangszintű rendezettsége is részt vesz, s a tematikusán motiválatlan elemeknek a hangok szintjén teremt motivációt. A szöveg fonetikus rendezettsége szerkezet- és jelentésalkotó tényező lesz azáltal, hogy a hangkapcsolatok különböző jelentéseket összefüggésbe hoznak. És ezen a szinten is megerősíti azokat az azonosságokat, amiket a metaforikus jegyekből kiolvashattunk. Azzal pedig, hogy az életrekeltésben is ugyanaz a hangsor ismétlődik, mint a lány nevében, magát az „újraéledést”, a „feltámadást” is a lány attribútumává teszi. Ez a szöveg és a lány metaforikus azonosságának szempontjából tehet szert jelentőségre. Darvas ugyanis ezáltal az „újraéledést” a szöveg jellemzőjévé teszi, ami az olvasásban, pontosabban minden olvasásban való újraéledésként válik interpretálhatóvá. A nyelvi szervezettség ilyen formája nagymértékben megvilágítja a szöveg „író- dását” is. Vagyis a hangszintű egyezések a szöveg szerveződésének alapjai is egyben.

Nagymértékben járulhat hozzá a novella értelmezéséhez a köteteim (Szerezni egy nőt) elemző vizsgálata. (Érdekesség, hogy az első, folyóiratokbeli megjelenésénél mindegyik novella egységesen a kötet későbbi címét viselte.) Ha úgy tekintjük, hogy a szerezni szó több jelentése közül a ’tulajdonává tesz, birtokba vesz’ értelmében szerepel a címben, akkor a novella pusztán magáról a birtokbavételről szól. Ez az elbeszélést valóban értelmezhetővé teszi, de csak

714