Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József
- Térjünk vissza egy gondolat erejéig Az én népemhez. Nyírd, a katolikus pap, ebben a regényében egy református lelkész személyiségén keresztül fejti ki gondolatait a lelkészt szolgálatról és a családalapításról. Nem furcsa ez'?- Az én népem fiktív életrajzi regényként is felfogható. Nyíró József tökéletesen ismerte református lelkésztársait még papi pályája idejéből s a későbbiekből, és felmerülhetett benne a gondolat, mi lett volna, ha történetesen reformátusnak vagy - szélesítsünk a körön - protestánsnak születik? Akkor nem jelentett volna számára konfliktust, törést az, hogy a papi pályát választotta, de szíve választottját is megtalálta. Egyébként a Nyíró' család nem egészében katolikus, református ága is volt a családnak. Nyírő Gyula orvos, akiről a Nyíró' Gyula kórházat elnevezték. Az író és az orvos tartották a kapcsolatot, könyveiből Nyírő József küldött Nyíró' Gyulának, becsülték, számon tartották egymást. Tehát ez a gondolat nem any- nyira légből kapott, hisz a családnak, mint mondtam, volt protestáns ága is. Egyébként a protestáns papoknál szokásos családalapítás buktatójára is rámutat a könyv. Ugyanis a regénybeli református lelkész asszonyát egy román hivatalos nagyság megkörnyékezi, és kis híján felborul a családi élet, már-már váláshoz vezet az asszony érzelmi bizonytalansága. A feszült viszony később feloldódik, és minden jóra fordul.- Az anyanyelvért, az iskolákért való küzdelem is hangsúlyosan szerepel a kötetben.- Nemcsak iskolaalapítási szándékról, küzdelemről olvashatunk benne, hanem olyan diákról is, aki Bukarestben román egyetemen próbált tanulni, de székelyföldi származék lévén, román nyelvtudása nem volt olyan szintű, hogy eredményesen folytathatta volna tanulmányait, ami tragédiához, a diák öngyilkosságához vezet. A Keleti Újságot lapozgatva cikket találtam, amiből kiderült, hogy nem légből kapott írói elgondolásról van szó, hanem egy megtörtént esetet dolgozott fel az író. Egy régi szokást is felelevenít Nyírő József ebben a könyvében. Erre, vagyis az eklézsia megkövetésére, Beke György hívta fel a figyelmet könyvismertetésében. A regény egyik szereplője nemzetiségében, vallásában meginog, anyagi érdekeltségtől sarkallva odahagyja vallását, és hátat fordít a magyarságnak. Később feltámad a lelkiismerete, rájön tettének szörnyűségére, és megköveti azt a közösséget, amelyet korábban elárult. Egyébként Az én népemnek nem az az egyetlen protestáns vonatkozása, hogy a szerző református lelkészt állít a regény középpontjába.- A mű kritikai fogadtatására gondolsz?- Arra. A népi írók mozgalmához igen közel állt Pap Béla református lelkész Magyar Út című lapja. Később Gombos Gyula, a Szabó Dezső monográfia szerzője vette át a Magyar Út szerkesztését. A főszerkesztő Pap Béla tollából nagyon szép elismerő kritika jelent meg a lapban Az én népemről. A Kairosz- féle Az én népem fülszövegként ismerteti a recenzens szép gondolatait a regényről: ,Avégett vagyunk a földön, hogy egymást megismerjük, szeressük és ezáltal boldoguljunk.” - írja regénye elé a mottót Nyírő. És ez a mottó több lett mottónál, olyan test és vér viszonyban van az egész regénnyel, mint egy jó prédikáció a textussal. „Zordonabbul és mégis békéltebben, megrázóbban és megnyugtatóbban 667
