Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József

mehetett volna katonatisztnek, lehetett volna tanító vagy - ami megtörtént végül is - a papi pályát választhatta. Hosszú vívódás után - talán édesanyja óhajának engedve - döntött ez utóbbi mellett.- Érzett-e hivatást a választott pálya iránt?- Arra törekedett, hogy kialakuljon, kialakulva pedig megeró'södjön benne a hivatásérzet, ha már a papi pályát választotta.

Azonban a pályaválasztás-kori habozás és a vívódás nemhogy elcsendesedett volna, hanem tovább kísérte tanulmányi éveit, és amikor kitört az elsó' világháború, a bizonytalanság kiábrándulással párosult benne. Ugyanis feltette magában a kérdést, hogy van az, hogy a frontvonal mindkét oldalán lelkészek, papok áldják meg a háborúba induló katonákat? A fiatal pap csalódását aztán tovább mélyítették a háború borzalmai.- Nyíró 1907-ben kezdte meg teológiai és filozófiai tanulmányait a Gyu- lafehérvár-i papneveldében. Hogy alakult az élete később?- Egyházmegyéje tanulmányai befejezésére Bécsbe küldi egy tanévre a székely kispapot, ahol a Pazmaneum lesz az otthona. Tanulmányi eredményei mindvégig kitűnőek. Megírja latin nyelvű doktori disszertációját (A főkegyúri jog viszonya az autonómiához), és 1912-ben, Bécsben, Fischer Colbrie Ákos püspök pappá szenteli.- Visszakerülve Erdélybe hol, merre szolgál?- A székelységhez való vonzódását fejezi ki, hogy első miséjét otthon a Székelyfóldön, a csíkmenasági templomban celebrálta. Ez az erős vonzalom későbbi munkásságában nagyon szépen kifejezésre is jut.- Mikor és hol találkozunk első zsengéivel?- Első irodalmi próbálkozásait gyulafehérvári és bécsi tanulmányai időszakára tehetjük, de ezek a nagyközönség előtt kevéssé ismertek. A közvélemény úgy tudja, hogy Nyírő József 1918, tehát a történelmi Magyarország összeomlása, illetve 1920, vagyis a trianoni békediktátum után vált íróvá. Ez lényegében igaz, de az előzmények mégiscsak korábbra nyúlnak vissza. Győrben a női Mária-Kongregációk irodalmi és ismeretterjesztő lapjában, a Nagyasszonyunk ban már 1910-ben publikációi jelentek meg (.Eladjuk a házat, Beöltözéskor). Ezek már szépirodalmi jellegű alkotói kísérleteknek tekinthetők. Ugyanebben az esztendőben egy budapesti katolikus szépirodalmi hetilap, az Élet közli két zsengéjét {Misén, A vén Külü). A Katholikus Szemle 1912-től közölte írásait. Másodlagos forrásokból tudom, hogy a gyulafehérvári Közéletben is szerepelt az induló Nyírő.- Bécsből visszatérve szász vidékre, Nagyszebenbe helyezik, onnan Besztercére kerül hitoktatónak és segédlelkésznek...- Igen, de ezek az állomások viszonylag rövid időszakot jelentenek az életében, mert 1915-ben Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök kinevezi a Ko- lozs megyei Kidé község lelkészévé. Itt aztán 1919-ig a papi pályán tevékenykedik, lelkigondozza híveit.- Mikor hagy fel a papi pályával?- 1919-ben. Ami értelemszerűen összefügg azzal, hogy megtalálja szíve választottját, Bedő Ilonát, az alsórákosi igazgató-tanító lányát. Kenyerét, a papi rendből való kiválása után, először lisztes molnárként keresi Kidében. Bérel egy korszerűtlen malmot, amit nagyon nehezen tud működésbe hozni. Erről részletesen beszámol az Isten igájában című regényében. Novellával si656