Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 1. szám - Holdosi József: A falu szívéből számkivetve

ban azzal, hogy »a jelen ítélet nem elmarasztaló vagy lekicsinylő a mű irodalmi értékeit illetően«, mivel nem valósul meg irodalmi érték tartalom nélkül. Az alkotó nem a semmiből hoz létre értéket, hanem a tőle függetlenül létező, de mindenki számára hozzáférhető lényeget fedezi fel. Irodalmi eszközökkel ábrázoltam egy képzeletbeli család sorsát. Természe­tesen ebben saját élmény anyagomat, ismereteimet dolgoztam fel. A bíróság ép­pen azokat a változtatásokat hagyta figyelmen kívül, amelyekkel azért éltem, hogy a tényazonosság ne álljon fenn. A tények tekintetében valójában a bíróság nem talált bizonyítékot az azonosságra. Beérte azzal, hogy következtetni lehet bizonyos valóságelemekre.” A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte mind a járásbíróság, mind a megyei bíróság ítéletét. Új eljárás levezetésére adott utasítást mind a két fórumnak, ahol már tanúmeghallgatással kellett levezetni a tárgyalásokat, amennyiben a felperesek újból keresetet nyújtanak be. És újra kezdődött. Közben nagyapám meghalt, megbocsátok neki, de önmagámnak is, hogy az elkövetkező időkben élni és alkotni tudjak. Végérvényesen mind a járási-, mind a megyei bíróságon megnyertem a pert. Szabaddá vált az út a Kányák további kiadása előtt, mind az írói pályám kibontakoztatására. Csak a lelkem sérült, csak az egészségem rendült meg. Most, hogy ezt az esszét írom, elővettem az eddig megjelent könyveimet, az elsőt, a gyermekkor élményvilágát hordozó, a Cigányutca mesés, mitikus csodás szörnyűségekkel, szépségekkel teli szőttesét, aminek felbontására még ma sem vagyok képes, újra kellene élnem a hajdanvoltat, de az ősök lefogják a kezemet. Újabb csodák várnak rád, mondják, mi már azoké vagyunk, akik­nek a könyv oldalain átadtál, mi, a Kányák megőrzünk téged azokban, akik sírnak vagy nevetnek sorsunkon, ők már bennünk téged is megőriznek. AGlóriás-Dac Mátéja és szamara Palija figyelmeztet arra, hogy az egyikük azért született meg, hogy a kísértő skizofréniától megszabaduljak, a másik meg, hogy az emberölő hatalomvágy el ne pusztítson. Aztán itt van a Cigánymózes, akinek alakjában önmagam teremtettem meg, a Fogoly Gáspárja, az ellentétem, akit ennek ellenére szerettem, de igaz­ságérzetem nem engedi felmenteni a mítoszi igazságszolgáltatás alól, és a pe­rem dokumentum hangjátéka. A Bandita és a Halál felnőtteknek szóló meséi, amikben gyermekként cso­dálkoztam rá a felnőttek titokzatos világára. A következő regényem, a Kútőrző* újra visszatér Cigányutcába... ^Megjelent az Életünk 2002/3. számában 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom