Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 3. szám - Marton László Távolodó: Száműzetések
Nein ilyen egyértelműen történt, inkább valamiféle kompromisszum született. A mi társaságunkból beszáll hat At volna bárki, de nem akartunk egy már formálódó fiatal nemzedéket a visszatérésünkkel lesöpörni az asztalról, így egy olyan szerkesztőbizottság állt össze, amelyik a Sziveri-nemzedék- ból és a fiatalabbakból is tartalmazott bizonyos figurákat.- És aztán jött a háború.- Igen, ez nem tartott sokáig. Amikor kitört a háború, sokan eljöttünk.- Te hogyan?- Akkor már nagyban lövöldöztek Szlavóniában, és igencsak kezdték küldözgetni a behívókat. Én pedig tudtam, hogy a katonai beosztásom nem enged semmiféle lazaságot, hanem felderítőként egyenesen a frontra szól, szóval ilyen „öt perc az élet” dolog. És ezt nem akartam vállalni... illetve ebben a polgárháborús helyzetben magát a háborút nem akartam vállalni. Ha megtámadták volna az országot, azt hiszem, elmentem volna katonának. Azt csináltuk, hogy ha csöngettek, a feleségem ment ki, lassan, körülményesen nyitott ajtót, én pedig akkorra megközelítettem a hátsó ajtót, és kiosontam valahogy. Az egyik éjjel épp üldögéltünk, beszélgettünk, és megint csöngettek - a feleségem felállt, én le az asztal alá, lassan, négykézláb megindultam kifelé... és akkor kiderült, hogy a Kalapáti Feri barátom, az egyik sym- pós nemzedéktársam jött. És ez annyira megalázó volt, hogy akkor azt mondtam, most vagy elmegyek harcolni, vagy megszököm. - Hát ez lett, az utóbbi.- Azóta öt év telt el. Otthon vagy Magyarországon?- Az a mód, ahogyan az egykori Jugoszláviából távoztam, lehetetlenné teszi, hogy ezután bárhol is otthon érezzem magam, hiszen nem tisztán az önszántamból jöttem. Ezzel a háborús háttérrel, úgy érzem kismértékben, de mindörökre hontalanságra vagyok ítélve. Bozsik Péter (Fő- és felelős szerkesztő, 1991; az EX Symposion szerkesztője, 1992-)- Mikor kerültél az Új Symposionnal kapcsolatba?- Sziveri Jánost a nyolcvanas évek kezdetén ismertem meg, ’83-ban kü- löndíjat kaptam a szerkesztőség által meghirdetett „Rossz versek” pályázatán; az volt Sziveriék ,búcsúszáma”. Később, 1989-90 tájékán a lap versrovatát szerkesztettem, majd ’91. szeptember 1-én a főszerkesztője lettem - október 6-áig.- Most pedig az EX Symposiont szerkeszted. Mennyire kötődik ez az Uj Symposionhoz ?- Akik most az EX Symposiont szerkesztjük, valamikor mindannyian szerkesztettük az egykori Új Symposiont is. Megpróbáltuk a Symposion valamennyi nemzedékének a legjobb tulajdonságait átmenteni - így lett az EX Symposion a Fenyvesi Ottó és Losoncz Alpár szerkesztette EX Évkönyvnek és az Új Symposionnak különleges egyvelege. A tematikus számok gondolata Tolnai Ottótól ered, a formátuma pedig a Sziveri-féle Új Symposionhoz való 257
