Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Merényi Krisztián: A csontbaba; A rejtély
A rejtély A háromszög alakban guggoló lány riadtan nézi az oltár előtt térdelő' anyját. A Mária és a József szobor szánalommal figyeli a lelkét kezeiben tartó köny- nyezó' asszonyt. A lány félszegen kérdez:- Ugye értünk jön? Félhomály és tömjénfüst járja át a belső teret. Az anya felkiált:- Hol vagyok? A lány ámulva csodálkozik rá a kivilágosodó rózsaablakra. A plafonfreskón lenyűgöző jelenet: az életre kelt festményen rómaiak törlik le Jézus verejtékező arcát; a kíméletesen leemelt töviskoronát a porba hajítják, finom lennel óvják a testet, majd egy bősz ábrázatú katona az átszűrt végtagokat törölgeti. A tömjénfüst illata távolodik, a fények megfakulnak, helyükre sietnek a festett alakok. A lány elmélkedve figyeli a lentről aprónak látszó Jézust, ki hatalmas fájdalmát hangtalanul a padok felé üvölti. Az anya még mindig az előbbi, rezzenéstelenségében imádkozik. A rózsaablakon besettenkedő alkony titokzatos szürkülettel szövi át a templom belsejét. A rémült lány édesanyja arca elé emeli a gyertyacsonkot. A fohászkodó asszonynak csak a szeme fehérje révedezik a rávetődő fénytől... 130
