Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11-12. szám - IMPORTIRODALOM - Hatiasvili Nodar: Hallod?... A csalogány... (filmszíndarab)

sabb érzései váratlan felszínre törése. A csendet Mari töri meg, miközben egész testével Gogihoz simul. Mari: - Go, miért éppen a színészetet választottad? Gogi: - Látnod kellett volna a fizika- vagy matektanáraim arcát, mikor egy évvel az iskola befejezése után osztálytalálkozót tartottunk, és megtudták, hogy a színművészetire mentem. Mari: - Te voltál a nagy reménységük? Gogi: - Ráadásul szörnyen gátlásos is voltam, és maradtam is mind a mai napig... A széllökések egy viharos gyűlés hangfoszlányait hozzák. Gogi és Mari csak most figyel fel a zajra. Becsapódik egy vászontetős teherautó ajtaja. A toronyóra éjfélt üt. Gogi észbe kap. Gogi: - Teljesen kiment a fejemből! Hiszen ma gyűlést tartanak a Felkelés terén! Menjünk gyorsan! Hogyan is feledkezhettem meg róla? Elindulnak a tér felé. A Felkelés tér zsúfolásig megtelt, de senki sem törődik a helyszűkével vagy a fáradtsággal, bár már éjfél is elmúlt és rekkenő a hőség. Többen csuromvizesek az izzadságtól, de észre sem veszik. Mindenki lázban ég. Gogi és Mari beleolvad a tömegbe és a tömegpszichózis hamarosan rajtuk is úrrá lesz. Gogi szinte rá sem néz Marira, tűzben égő szemét a szónokokra, szegezi. Egyre ritkábban és ritkábban fordul a lányhoz, és akkor is csak azért, hogy kommentálja az elhangzottakat. Bár Mari is figyelmesen hallgatja a szó­nokokat, tekintetét egész idő alatt le nem veszi Gogiról. Az egyik szónok: - Drága honfitársaim, végre elérkezett az ideje, hogy kivívjuk függetlenségünket, és lerázzuk a Nagytestvér és a többi hasonszóTű gyámkodását magunkról! E szavak hallatán Mari megborzong, s mivel Gogi kezébe kapaszkodik, ezt a fiú is megérzi. Az impulzusra reagálva Marira pillant, de mintha nem is látná a lány könyörgő és rémült tekintetét, ismét a szónok felé fordul. Mari egyre csak Gogit nézi és még szorosabban simul hozzá. Támaszt és védelmet keres, de a fiú ezt észre sem veszi. A szónok folytatja beszédét. Szónok 1.: - Néhány bajtársunk fél a függetlenségtől. Azt hiszik, hogy a Nagytestvér nélkül képtelenek vagyunk a saját lábunkra állni. Pedig ettől a testvértől mi csak térden állni tanultunk meg. Itt az ideje, hogy felidézzük őseink büszke járását. Országunk gyönyörű és gazdag, de hát tudjátok ezt nélkülem is. Hiszem, hogy végre meglátjuk, hogy a Nap keleten kel fel, nem pedig a Nagytestvér földjén. A szónok beszédét gyakran helyeslő bekiabálások szakítják félbe. Az emelvény mellett álldogálnak a hivatalosan nem engedélyezett gyűlés vezetői, társasá­gukban egy pap. Élénken tárgyalnak valamiről, oda sem figyelnek a szónokra. Nem messze áll tőlük Gogi és Mari, úgy helyezkedtek, hogy a vezérek láthassák őket. Pap: - Fel kellene oszlatni a gyűlést, lehet, hogy ma még vér fog itt folyni. A vezérek egyike: - Ha ma nem döntünk, holnap már... Erőteljes könyökcsapásaival nem kímélve az útjában állókat, a vezérek csoport­jához furakodik egy hírnök. Szemmel láthatóan valamennyien őt várták, mert azonnal elhallgatnak és körülveszik. Hírnök: - Adataim szerint a várost körülvevő három kilométeres sugarú körön belül sehol nincsenek tankok. 1024

Next

/
Oldalképek
Tartalom