Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11-12. szám - IMPORTIRODALOM - Peter Carey: Ned Kelly balladája

Azt tetted amit tenned kellett pajtás. O adná Isten hogy ne lennék a jelzett pajtásotok egyetlen porcikám se kívánja azt ami most következik. Dan a tűz előtt ült háttal mifelénk de most fölállt koszos arcából kiragyo­gott a szeme már nem kamasz volt hanem Kelly akit kiégetett és megkemé­nyített a végzet. Fogd be a lepényiesődet mondta Dan a pajtásunk vagy nem hagyjuk hogy szenvedjél. Beleláttam a jövőbe mondta Joe minden jelzett éjszakán arról álmodok ami majd történni fog. Nem te fogsz szenvedni hanem ez a kib...ott Sherritt őneki már befelleg­zett Nem érted te ezt te seggfej ő a barátom és meg akarja menteni az életemet. Fogjátok be formedtem rájuk én voltam a Kapitány és ideje volt végét vet­ni a szűnni nem akaró civakodásnak. Az egyik zsebemből előkaptam 1 darab papírt és kiteregettem Joe mérgezett szemei elé. Mi ez kérdezte és fejjel lefelé fordította a papírt. A páncélember szabásmintája. Ki az a páncélember kérdezte Joe. Hát te feleltem a páncélember a halhatatlan harcos. Steve Hartnak jutott eszébe hogy a szükséges anyagból bőven van mindenfelé gyerekjáték összeszedni akár a ranettalmát Danaherné gyümölcsösében. Föl­adta a találós kérdést mi az a furcsa termés ami 6 milliméter vastag acélból készül és a szegény ember is be tudja takarítani a Greta környéki szántó­földekről. A felelet az volt hát a farmerek ekéinek csoroszlyája. így esett hogy amíg az áruló Sheritt elvezette Hare-t meg Nicolsont a Bo- gong fennsíkra a magányos kalyibához kenyeres pajtásunk Joe Byrne lejött velünk Gretába halálig tartó hűséget esküdött de most szebb jövőt láttam előt­tünk amiben nincsen szó halálról. Mihelyt hazaértünk az otthoni kerületbe parancsba adtam Steve-nek és Dannek hogy takarítsák be az ekevastermést ezt csak azok hiszik gyerekjá­téknak akik még sose próbáltak félig fölszántott fólddarabok körül ólálkodni esős éjszakán. így gyűjtötte a sárkány a pikkelyeit napról napra szaporodott a vas a Tizenegy Mérföldes patak menti sáros lapályon. Anyám bérelt földjén csináltam meg az első páncélruhához a mintasab­lonokat frissen lehántott eukaliptuszkérget használtam ahogy a nők papírból vágják ki a ruhák sablonját. Megígértem Joe-nak hogy nem fog meghalni az első sablont úgy terveztem hogy megvédje az ő robusztus testét akkora kéreg­darabokat vágtam hogy tudja mozgatni a hatalmas karjait aztán megtervez­tem a páncél karimáját ami megvédi majd a vállát. Lehetetlen hogy ez működjön mondta Joe. Joe siralmas állapotban volt de ügyet se vetettem a nyavalygásaira fogtam 1 széndarabot ahogy a szabó a krétát lemásoltam az ekevas formáját 2 cso- roszlyára lesz szükség a mellpáncélhoz újabb kettőre a hátpáncélhoz. A fejére 1 kis erődítményt terveztem olyanra mint az Ügyeletes páncéltornya lyukasz­1015

Next

/
Oldalképek
Tartalom