Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - G. Komoróczy Emőke: "A költészet bomlasztó ereje nélkül mi a valóság?"
gaszkodottnak? A kórus szürke, monoton számítógép-hangja (vizuálisan lekot- tázva) úgy hat, mint egyhangú halotti zsolozsma, amely bizonyos értelemben a „túlvilági” ítélkezést (is) képviseli. E válogatott kötettel mintha végre Papp Tibor is hazaérkezett volna (a nyugati magyar” költőből „magyar költő” lett!). így, folyamatában áttekintve-ér- telmezve költészetét, világosan látszik: e nagyívű pálya belső vonulata nagyon is homogén („vezéreszméje” a soha nem lankadó kísérletezés). Egyfajta „Gesamtkunstwerk” megteremtésére törekszik - mint egykor a wagneri minta nyomán induló Kassák. Ennek fedezetét egy nagyon is konzekvens, szilárd alkotói magatartás biztosítja: zavargást kelteni a világban, megbontani a hamisság-hazugság látszatrendjét, s felmutatni a való világ színét-fonákját. Nem arra kínál „receptet”: hogyan éljünk? - csupán azt tudatosítja bennünk: legfontosabb sors-érdekeinkről ne mondjunk le semmiféle ,hihető” illúzió/esz- me kedvéért. A „nem”-ek ágbogas országútján haladva keressük (s találjuk meg) azt a sors-lehetőséget, a nekünk rendeltetett utat, amelyre érdemes „igen”-t mondanunk... 926
