Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 10. szám - Molnár Miklós: Dalma és Istók

Dalma - én vertem föl - én uszítottam magamra - a mélyedben szunnyadó szörnyeket - hús és vér lidérces invázióját - a folyvást újrakezdó'dó' rémálmot- hogy nukleáris jelenléteddel besugározd - fölhevítsd - gúzsba kösd az életem- és erőid nagyra horgadásakor — ha pezseg benned a kalandvágy és az iz- gágaság - kiröpíts a kozmoszba - milyen üde és friss vagy ilyenkor - csupa képtelenség - mint egy kompjútertomogram egy egyiptomi fáraósírban - az éppen-ilyenség lehengerlő igaza - csodája - cáfolhatatlansága - kikezdhetet- lensége — ha küldesz se megyek odébb - még ha csupa Óperenciás viszketés is a talpam - ha újabb bugyrok sejlenek is köröskörül - maradok mást nem tehetek — rákháton míg be nem gördülsz a temetőbe - holtodiglan - életediglen- szeretlek Dalma. Istók leteszi a csákányt. Istenem, Hozzád folyamodom, tudásért a tudásodból, erőért az erődből. Istók ismét munkára fogja a csákányt. Határtalan kegyelmedért könyörgök - mert Te bővelkedsz erőben - ami­nek én híjával vagyok - bővelkedsz tudásban - amiben én szűkölködöm — Te tudója vagy a láthatatlannak - Istenem - ha a Te tudásod szerint - az ilyen szövegek írása és publikálása - anyagi és szellemi tekintetben - az emberek javát és végső üdvét szolgálja - tedd könnyűvé - segíts és áldj meg benne - de ha a Te tudásod szerint - kárukra van és nem szolgálja végső üdvüket - téríts el tőle és segíts meglelnem a jót - akárhol van is - és áldj meg benne. Áldd meg Lénát - és áldd meg leledzésem páraburkát - az éterikus testű lumpenangyalt - a perzselően megfoghatatlan Dalmát - világosítsd meg látá­sunkat és hallásunkat - jobb kezünket és bal kezünket - világosítsd meg - ami fölöttünk és alattunk - hátunk mögött és előttünk van - vígy át minket a kísértésen - vedd le rólunk a karmikus púpot - és lehelj minket magadba! Kérem a boldogságos Szűz Máriát, tiltson el téged az én fejemből, az én véremből, az én tagjaimból, kék szemű fehér népállat, aki megigéztél. Menj ki a határba, Dalma, azokat a nagy fákat, azokat hasogasd, azokat nyilalltasd, az én testem maradjon tőled tisztán, ahogy az Isten adta világra. Parancsolok neked, kék szemű fehérnépállat, az Atya, Fiú és Szentlélek Úristen hatalmas­ságával. Parancsolok neked a Mindenható Isten igaz Isten voltával és hatal­masságával. Parancsolok a Názáreti Jézus hatalmasságával. Parancsolok a megfeszült Jézus Krisztus vére hullásával és hatalmasságával. Parancsolok szent keresztfájának méltóságával és hatalmasságával. Parancsolok neked ne­mes asszonyunk, Szűz Mária hatalmasságával és méltóságával. Parancsolok szűz szent koronája méltóságával és hatalmasságával. Parancsolok nemes asz- szonyunk, Szűz Mária szent tejével, mellyel e világnak urát, Jézus Krisztust táplálta. Parancsolok mind a mennyországbeli szentek dicsőségével és hatal­masságával. Parancsolok neked, kék szemű fehérnépállat, az utolsó ítélet ret­tenetességével és hatalmasságával, hogy se nekem, se másnak többé ne árthass, hatalmat senkin ne vehess. BOLONDOK VAGYUNK STOP ELVESZÜNK EGY SZÁLIG STOP 864

Next

/
Oldalképek
Tartalom