Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 9. szám - Molnár Zsolt: Részlet; Tükörkép; Apokrif; Fogyó nap (versek)
MOLNÁR ZSOLT Részlet Megfeszített ágyban, szemtól-szembe önmagával. Zöldhálós árnyék: teste plafon-párhuzam. Kocka-űr: kiszabott vonal, derékszög hajlat saroktól odáig. Döglött falak váladéka, vízköpet hagyaték. Firka-szánalom: ne hagyj el. Nyomokban Miatyánk. Keretes légszomj: nem is maga, nem is ő. Más. Egészen. Találomra tárgyak. Múlhatatlan egyszeri: barkács-polcok, sakkasztalon pohár tej, kenyérdarab azelőttról. Szappan, narancslé, óraszíj. Minden, ami állandó. Toll, méz és papír. Szívében tövis. Agya kushadó fennlét. Megint és tovább: a falak. Plafon-vernisszázs: medvetánc, farkastorok, szamárfej. Egy kar, egy kézfej, egy ujj. Isten kegyelme: Sixtus-érintés. A lehetséges legtöbb. Dobozban kockajáték mennyország. Szemtól-szembe önmagával. Szálka-lény: nem is maga, nem is ő, nem is más. Megadott időben maradék időpont. Álomrajz-vízfolyás. Tárgyak pusztasága. Visszhangtalan felismerés, ráomló csend. Odakint harangszó, odabenn vaklárma. Nem is érte. Önmagáért. Pont ennyi. Zárójelben folyt. köv. Kapaszkodó meredek: betűösvény. Olvasmánya Marguerite Yourcenar és Misima Jukio. Tükörkép tegyétek a négyzetet háromszögre legfelülre a kör kerüljön 755
