Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 6. szám - Széles Klára: Dal? Ima?

- hallhatjuk az adys hangot, az öntudatos vallomást. Majd:

...Te vagy a tűz és Te vagy és igaz és nem álom és ima jön ének és varázs és tánc a parázson- Mi is történik itt? - kérdezheti a meglepett laikus. Ez a Te nyilvánvalóan már nem az égi Úr. Istenít valakit, holmi földi lényt? Nem szentségtörésnek vagyunk tanúi? Az „ima” profanizálódik itt, s fonódik össze az inkább pogányságot idéző' „ének és varázs”-zsal? „Tánc”-cal? Vagy pedig a ,földi”, „testi” mozzanatok emelkednek a „szent”, a „szentély” közegébe?

Ebben a személyes világban egyedi módon, együtt történik a kettő. Mintegy magától értetődően. A hívő átéltségében. És a „pogány” átélő „megszen- telődésében”. A kettő ős-természetes összeforrottságában. Másutt, hasonlóan: ...mintha lenne a föld. az égnek gyümölcse, / és a lélek benne megtestesülne... I És így van, így volt, így él emlékeimben: / elhozta és átadta nekem őt Isten...

...és a test most megérkezik és megérkezik a lélek

...és semmi nincs és semmi sincs csak benn és túl és itt benn a lomb aranyzöld lángban ég - fölfog és befogad Isten Ez a fölfogás, és befogadás az adott költői jelentésrendszerben nyilvánvalóan átfogja a vallási és szerelmi élményt, a kettő találkozását. De többet is: az írások teljes kontextusában mindkét szféra egy harmadikkal olvad össze, vagy inkább ez a harmadik a közös hordozójuk, bűvös ősindítékuk.

...és ima jön ének és varázs és tánc a parázson

és dobog és röpül és leszáll

és megérkezikn

Ez a „dobogó”, „röpülő”, „szálló” ritmus? lendület? felemelkedés? a főszereplője, közös vivőereje a Parcz Ferenc-féle megszólalások javának. Szerelmi dalról, dalszerű Istenhez-emelkedésről van szó?

A dal sokféleképpen kulcsszó itt. Azt is mondhatnánk: minden ima egyben dal is - s minden dal: imajellegű, -emelkedettségű. A Dal cím, egyszersmind megjelölés12 legalább annyiszor előfordul, visszatér, állandósul, mint az ima. Mindkettő - okkal - tekinthető műfaji megjelölésnek is. Ugyanakkor mindkettőnél több, másféle a három-három betűs szavak jelentése.

558