Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 6. szám - Bodor Béla: A költő halálai

lehet január-február is, sőt sokkal inkább az lehet. Úgy hogy az érveid egy hajítófát sem érnek. Egészségedre.

Koccintottak, felhajtották az italt. Pacsics elgondolkodva nézett B. F. arcába, aztán felemelte az asztalról a kötetet, és fellapozta az 1936-os év elejénél. - Kérlek - mondta, de nem nézett fel a szövegből. - Ahogy parancsolod.

Pacsics lapozgatott, B. F. merev arccal, kajánul vigyorgott, a tulaj pedig egyre kétségbeesettebben figyelte őket, mert az ősemberképű Pacsicsból nem nézte ki, hogy annyit fog fizetni a konyakért, amennyit kérni akart érte, a sótlan professzortól pedig nem lett volna hozzá pofája. Azt sem merte megkockáztatni, hogy a takarítókkal egyszerűen felöntesse a helyiséget, hátha észreveszi magát végre a két hívatlan vendég. Végül összeakadt a tekintete B. F. diadalmasan csillogó szemével, és az irodalmár huncutul rákacsintott. Ezt már nem bírta idegekkel; kirohant, és körülnézett, hogy találjon valakit, akit alaposan lehordhat valamiért.

Pacsics lecsapta a kötetet, töltött, és megkopogtatta a könyv borítóját.- Ide hallgass, te pupák.- Na de kérlek! - B. F. felháborodottan, de kevés sikerrel próbálta kihúzni magát. - Ez mégis csak túlzás!- Rendben van, visszavonom, pupák törölve. Tehát azt állítod, hogy a halál dátuma 1936 január-február...- Eszem ágában sincs ilyen marhaságot állítani. A halál dátuma 1937 december 3. Azt állítom, hogy az 1936 tele kifejezés éppúgy vonatkozhat januárfebruárra, mint decemberre.- Helyes. Hát akkor ide figyelj. 1935 második fele esztétikai értelemben feltétlenül a beérés korszaka az életműben. Annyira azonban emlékszem az életrajzokból...- Mit nem hallok... Életrajz! Csak nem támadt fel benned a dekonstruált pozitivista?- Csak azért, hogy saját odújában fojthassam meg a fenevadat. Szóval tudjuk, hogy a legmélyebb depresszióból a Szép Szó megjelenése húzta ki 1936 tavaszán. Amiből az következik, hogy azt megelőzően a legmélyebb depresszióban volt. Megint nem kapta meg a Baumgarten-díjat...- Baumgarten-jutalmat azonban megint kapott!- ...amit például az ötödrangú Fodor József büszkén visszautasított. És nézd meg a fotóit ekkoriból. Egy roncs. De vegyük a verseket. Regressziónak először is ott az Altató. Aztán az Ajtót nyitok, a Modern szonett, a Temetés után, a Mint gyermek, aki bosszút esküdött vagy A bűn. Nem akarlak bosszantani, de ugyanaz A bűn, amelyikkel az előbb zártunk, csak korábbi változatban. Hangulat? ,Életben tart a halálfélelem". Vidám. Vagy ez: JTéki a gólya síró, tiszta űrt hoz." És ehhez mit szólsz: ,fltyád a halál!" vagy ehhez: „Vértelen arra vársz, hogy véred ontsák.” Nagy versek zárják a periódust, persze. De nem gondolod, hogy ez a cím: Levegőt! önmagában véve is szimptomatikus? Képzeld, ha ezek után felakasztja magát. Micsoda önbeteljesítő jóslat lenne ebből! Zárókőnek pedig itt ez a törvényszéki tárgyalásról készült széteső dolog, és a Kései sirató. ,fla küzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni." Januárban elhallgat, mert ezek után nincs mit mondania, és kész. Tessék parancsolni.

Pacsics ismét az asztalra ejtette a kötetet, és elkurjantotta magát: - Kap552