Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 6. szám - Parcz Ferenc: helyzetkép magammal barátomnak; Mese, 1979; Budapest, anno; Dal; Kérés; Régen készülök már (versek)
Budapest, anno És Reviczky Gyula Budapestre jön. És úgy születnek a dalok, ahogyan a házak kell születniük, amikor valami nincs. Amikor nem az örökös csalódás, ami fáj. De hogy „már többé csalódni sem lehet”; mint világ koporsói, úgy születnek a dalok, ezek az eklektikus költemények; idecsalatódik a világ: Európa koporsó-házai túlmásolódnak, és fólépül Magyarország temetője: Európa síremlékeződik ide, Magyarország álmai síremlékeződnek ide a világról, ami maga Magyarország: fóldnyi öncsalás, a világváros, és tényleg így van, és tényleg így „éltem álmom, álmom éltem”, és beletemetődik a világ a Földbe anno, mint dalaiba például Reviczky Gyula. 1979 Dal oly könnyű a dal mást nem is akar könnyű legyen elmenőben oly könnyű vagyok hát nem is vagyok száll a szívem él időben és onnan kihull mondd nem valahol hogy vagy szívem nemlevőben 1978
