Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 1. szám - Molnár Miklós: Születésnapi csokor; Komédia; Halljam, ha engem hív; Egy trubadúr éneke; Párkapcsolat (versek)
MOLNÁR MIKLÓS Születésnapi csokor Köszöntsenek e rózsaszálak Téged: azért teremtek, kötődtek csokorba, a sort kedvesed azért rója sorra, hogy tündököljön gyermeki szépséged. Ma még e pár virág virít ragyogva, két-három nap, és sorra hull a porba - a lényeg ép marad és sérthetetlen: hogy egy csokorba fonódtunk mi ketten. Ha vágy hevíti sudár bakfistested, a csókjaink közt azt suttogja ajkad: „amíg szeretsz, örökké fiatal vagy”. Feletted kő fog állni és felettem? Idéz bennünket gyermekeink csókja, feltámadunk majd minden ölelésben. Komédia Jaj, gyönyörű csepürágó! Mély öle és ölelése zordul zárva előlem hosszú hónapok óta. Proccos publikum élvezi: néki magát mutogatja. Hímripacs őt taperolja, a keble habár leheletnyi. Csak hiteget, hisz jáde rudamtól ódzkodik egyre. Vélem nem: egyedül hál, úgy simogatja magát, és kéjpalotáját bal mutatóujjal bizseréli. Nálam nélkül örül, szétmardos is érte a bánat. Tiszta komédia hát, hogy mégis imádom e némbert. 33
