Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Bratka László: Elszalasztott lehetőség; Hattyúdal (versek)
BRATKA LÁSZLÓ Elszalasztott lehetőség Egyszer egy elöltöltős elme földben lévő lyukat lelt Elrikkantotta magát, és odarohannak a környék elöltöltős elméi, mint a baromfiudvarban a tyúkhoz a többi, ha kukacot nyert a TV vetélkedőn És ezután ezek az elöltöltős elmék, szélerőmű forgó lapátjaként hányva a fittyet az egzisztencia, a fizika, a biológia, a geodézia és a többi törvényeire egy-egy élet munkáját megteremtve ott hasaltak a lyuk szélén s ordításváltást folytattak antipódusaikkal: „Ott vagy? Itt vagyok. Ott te vagy? Itt én vagyok. Te ott vagy? Én itt vagyok.”- és így tovább Hattyúdal ,Bennem aztán mindenki a szépség etalonját látja, vagy úgy retteg tőlem, félelmében úgy vacog, hogy bokája a feje búbját kocogtatja (belülről, a gerinc mentén fölfelé), de valami egész biztos van velem”- állt elő végül önképével a töklámpás De még csak nem is lámpás, hisz intellektusa, tehetsége nem faragta formára, mások érdeklődése nem projektált bele gyertyafényt Csak egy sorállományú tök hattyúdala volt ez, Mielőtt véglegesre dizájnozták a disznók, a marhák vagy a halál 315
