Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 2. szám - "VALAMIT VISZ A VÍZ" - Lőrincz Zoltán: "...az ég alatt levő vizek..."

az ég felé. Vízbedobásának helyén, a prágai Károly-hídon, ma Johann Brokoff alkotása idézi a történetet.

Jézus Krisztus földi tevékenységében is valamilyen formában fontos szerepet kapott a víz. Katalógusszerűen lássuk a történeteket. A Jézus megke- resztelése-jelenetet már megismerhettük, itt most csak annyit, hogy a különböző keresztelőmedencék, -tálak, -kancsók, térítők, -készletek vízzel kapcsolatos ikonográfiái típusairól külön tanulmányt lehetne írni (egyik híres keresztelőmedence: Reiner de Huy munkája, 12. sz., Liege, Sz. Barthélémy). Egyik leggyakoribb ábrázolás, amikor Jézus a tengeren jár, és lecsendesíti a vihart. János evangéliumában (2,1-11). Akánai menyegzőn Jézus a vizet borrá változtatja. A témát a X. század óta ábrázolják szívesen. (Giotto freskója, Capella degli Scrovegni, Padova, 1305-07). A reneszánszban a téma - hasonlóan az utolsó vacsorához - gazdag ünnepi lakomává alakult. (Veronese, 1562- 63, Párizs, Louvre). Jézus és a samáriai asszony története (Jn 4) a „spirituális élet vize”-nek emelkedettségét idézi, hallgassuk csak meg a történetet: „Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” (Jn 4, 13-14) (Annibale Caracci, 1590 K. Szépművészeti Múzeum, Bp.) Jézus gyógyításaiban különös helyet foglalnak el a Betesda- tavánál történt események.

A Jeruzsálem ún. Juhkapujánál található tónak (jn 5,1-15) különös gyógyító erőt tulajdonítottak: a néphit csodás gyógyításokat tartott számon. Úgy hitték, időnként angyal száll le a tóra, felkavarja annak vizét, s aki ezt követően elsőként lép a tó habos vizébe, meggyógyul. Jézus vízzel kapcsolatos csodáinak szép ciklusát adják a Sankt Georg főhajójának falait borító ábrázolások. (Reichenau-Oberzell, 1000 k.) Tematikailag ide tartozik még a csodálatos halászat is. Jézus első tanítványait halászat közben hívja el a Genezáret-tó partjáról. Feltámadása után is Tibériás tavánál gazdag halfogással lepi meg tanítványait. Konrad Vitz a Genfi-tó napsütötte partjára komponálta a jelenetet, a nagy műgonddal megfestett tanítványok teszik élettelivé és mozgalmassá a jelenetet. Péter elsőnek ugrik a vízbe, és ekkor kapja a megbízást: „Legeltesd juhaimat”. A művészettörténet azért tartja nagyon jelentősnek ez a művet, mert először történik kísérlet a táj látványának hiteles rögzítésére 0Csodálatos halászat, 1444, Musée d’Art, Genf).

A magyar emlékanyag egyik szép ábrázolása az esztergomi Vitéz János- terem Erények-sorozata. (Freskó, 1495 k.) Ókori mintára nőalakok személyesítik meg a négy ókori sarkalatos vagy kardinális erényt. Bátorság (Erő), For- titudo, Okosság (Prudentia), Igazságosság (Justitia) és számunkra most a Mértékletesség (Temperantia) a fontos, mivel ő vízzel keveri a bort. Más attribútumai mellett fontos a fáklya és egy korsó víz vagy vizeshordó a tűz eloltásához.

A víz kapcsán a kutak, szökőkutak tér-, kert- és városépítő, -szépítő szerepéről is hadd szóljak. Rómában a Piaza Narona (1647-52) összképéhez, a hosszanti elrendezés emberléptékűvé tételéhez hozzátartozik három szökőkút is. így válik a tér áttekinthetővé, körülhatárolhatóvá, s jelennek meg úgymond „fogódzók” a nagy térben.

Köztük legjelentősebb Bernini Négy folyam-kútja a tér közepén (1648-51). A négy folyó egyben az akkor ismert négy világrész hódolatát is hirdeti egy

175