Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 2. szám - "VALAMIT VISZ A VÍZ" - Károlyi Pál: Zene és vizek

tömeg, a másik a hajótörötteké, akik messze bent, a tenger hullámai között könyörögnek kétségbeesetten irgalomért. - Az Idomeneo Mozart legnagysze­rűbb műveinek egyike. Mozartról az általános kép az, hogy nem írt termé­szetzenét. íme, itt az opera két tengerzenéje (és egy zenekari kontratánca, A vihar, valamint a Figaro házassága varázslatos esti kertzenéje). Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville In exitu Israel Grand Motet-jében (1753) kórushangokkal jeleníti meg a tenger hullámzását és a Jordán-folyó meghátrálását az Egyiptomból kivonuló zsidók előtt (114-115. zsoltár). A mo­tetta 2-3. tétele a kort zenei fantáziája teljében mutatja. Fuvolák és vonósok a nyugodt tenger méltóságos hullámzását érzékeltetik, majd hirtelen tem­póváltással, vad lefutásokkal, pulzáló ritmussal ábrázolja a hatalmas víz hullámzó kettényílását, utat nyitva a zsidók előtt. Váratlan szünet után a passzázsok felfele irányulnak, tört akkordokkal keverednek: a Jordán vissza­fordítja folyását, hogy a menekülő zsidók a túlpartjára juthassanak. (A mo­tetta 6. tétele is kapcsolódik a vízhez, mozarti meghatottságú zene szól arról, hogy Jákob Istene a sziklákat tóvá, a kovakövet forrássá változtatta.) Azt hiszem, a tenger legigazibb nagy zeneköltője Claude Debussy. A vizek fogalma általánosan is meghatározó szimbóluma művészetének. Eleve adott ugyan Maeterlinck szövegének tartalmi szerepe Pelléas és Mélisande törté­netében, ám Debussy azonosulása a vízszimbolikával sokkal mélyebb gyökerű, mintsem csak érzetátvevésről, átélésről beszélhetnénk. Az opera minden meghatározó fordulata vizekhez kötődik. Erdei forrásnál talál rá Mélisande-ra Golaud, a forrás kristálytiszta vízmélyedésében süllyed el Mélisande arany­koronája, a kastély melletti sötét tengerparton találkozik Pelléas és Méli­sande, aki akkor már Golaud felesége, a kastély parkjának kútjánál játszik Mélisande a jegygyűrűjével, mígnem az a kútba esik, a tengerparti vizes bar­langban keresik a gyűrűt, Golaud egy föld alatti ciszternába akarja ölni Pelléast, a kútnál találkozik utoljára Pelléas és Mélisande, ahol végre kinyil­vánítják egymás iránti szerelmüket, s ott öli meg Golaud a féltestvérét, Pelléast. Végül a szobának ablaka, amelyben Mélisande a halálos ágyán fek­szik, a végtelen nagy tengerre nyílik, s a tenger most már nem sötét, mint eddig, hanem ragyogó tavaszi fénytől szikrázik. Debussy életműve nagy részének programja a víz, tenger, köd, vagy a fel­hők, sőt megnevezetlenül is, mint az Elsüllyedt katedrális programszimbolum- mal ellátott Prélude-jében. La Mer (A tenger) című szimfonikus költeménye a zeneirodalom egyedülállóan legköltőibb vízzenéje. Három tétele fantáziát se­gítő programot jelez ugyan, de elsődlegesen a tenger látványának élményéből fakadó életérzések tükre. Atételek: I. Hajnaltól délig a tengeren - II. Hullámok játéka - III. A tenger és a szél párbeszéde. Richard Strauss Alpesi szim­fóniádéiról mondják, ha egy természeti katasztrófa folytán eltűnne az Alpok hegyvidéke, a szimfónia nyomán rekonstruálhatnák, milyen is volt. A mondás inkább lenne helytálló Debussy A tengerével kapcsolatosan. A mű mediterrán tengerparti ablakba varázsol bennünket, egyszerre csak felszürkül az éj sö­tétje, megcsillan a tenger végtelen, sima tükre, friss illatával megrészegít, a Nap magasra hág, mindenfelé mozgás, emberi tevékenység, érkező és távolba vesző hajók. A lélek megtelik a szépség igézetével: korálszerű akkordok, majd rézfúvók karán a mellkast szétfeszítő sóhaj, boldog életérzés. Leírhatatlanul leleményes, mindig változó, egymásba kavarodó figurákkal festi a hullámok 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom