Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - Tüskés Tibor: "a végletek közt bizton állok..."
TUSKÉS TIBOR „a végletek közt bizton állok...” SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS Szombathelyen született 1902-ben, szülőföldjének a „tenger-zöld” „ősi vasi földet” vallotta, „mindennapi”, gyakran előforduló családi vezetékneve elé - valamint megkülönböztetésül László keresztnévre hallgató írótársától - Bárdost, a nagyszülők falujának nevét választotta. ,Amikor a vonat feléje szalad, / már ismerős a dombsor, rét, patak, / a füzes Rába és a sík határ, / mely szülőföldem, téged elém tár” - írja Vasi táj című versében. Gyermekkori élményeit a nyugat-dunántúli falu, a paraszti munka ismerete, a természet rejtett szépségeinek a fölfedezése adta. Később ezt tágította humanista tartalmú, egyetemes értékeket fölmutató lírává. írói és irodalomszervezői pályája is Szombathelyen indult. Fiatalon ő lett a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság elnöke, s 1936-37-ben a társaság kiadásában negyedévenként megjelenő írott Kő című folyóiratot szerkesztette. Abban az időben ez volt az egyetlen, színvonalas irodalmi folyóirat a Dunántúlon. A városba hívja kortársait, a kor jelentős szellemi embereit, az ekkor még fiatal Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Illyés Gyulát, Móricz Zsigmondot, folyóiratában Kodolányi János írását, Egry József képeit közli. (Ugyanezzel a címmel 1942-44-ben is megjelent folyóirat Szombathelyen, de azt már nem Bárdosi Németh János szerkesztette. A két periodika repertóriumát Kiskerti János adta közre a Vasi élet és irodalom című antológiában 1957-ben.) Az irodalmi élet szervezése mellett időt talál saját munkáinak megalkotására. Huszonnégy éves, amikor megjelenik első verseskötete, az Öreg szilfa árnyékában (1926). Szombathelyi tartózkodása alatt ezt még további két vers- gyűjtemény követi: az Isten rádiója (1931) és a Szegény ország (1941). Továbbá megjelenik két regénye: a Jégeső (1930) és a Zsellérek (1934), valamint irodalmi témájú cikkeit, tanulmányait magában foglaló kötete, az Élet és irodalom (1937). A Szegény országot 1941-ben már az 1931-ben alakult pécsi Janus Pannonius Társaság adja ki a társaság könyvsorozatának tizennyolcadik köteteként. Nemcsak a társaság vezetői - például a főtitkár és a költő Lovász Pál - becsülik meg Bárdosi Németh János nevét és költészetét, hanem a társaság kiadásában 1941-ben elindított folyóirat, a Sorsunk főszerkesztője, Várkonyi Nándor is fölfigyel irodalomszervező munkásságára és meghívja a folyóirat társszerkesztőjének. Bárdosi Németh Pécsre költözését az tette lehetővé, hogy a város irodalombarát polgármestere, a kulturális és szociális programja miatt Móricz Zsigmond által is nagyrabecsült Esztergár Lajos állást kínált és biz126
